Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Fancsika, egy XVI. század végén elpusztult északbihari falu
Zoltai eredményeit és ezen kívül feldolgozta az erdőspuszták betelepülését, a tanyasi gazdálkodást, valamint a vákáncsos erdőtelepítők életét. 2 Régészeti-történeti eredményeik részbeni kiigazítását és bővítését magam már 1970-ben elkezdtem, amikor a levéltár gazdag kéziratos térképgyűjteményéből az erdőspusztákra vonatkozóakat külön is tanulmányoztam. Rövid német, illetve magyar nyelvű birtoklás- és településtörténeti összefoglalást készítettem a jelenlegi megyénk területén állott XIII—XVII. századi településekről. 3 1981-ben pedig a Felsőtiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság (FEFAG) által a Diószegi úttól kissé északra, nagyjából Fancsika és Bánk történeti határán megépített szép erdőspusztai bemutatóterem történeti kiállításához készítettem egy illusztrációkkal gazdagított ismertetőt az erdőspusztákról/ 4 Fancsika története külön is felkeltette érdeklődésemet. Részben a rá vonatkozó nagyszámú kéziratos térkép miatt, 5 részben azért, mert a XVI. század hetvenes éveiben elpusztult falu történetében mutatkozott a legtöbb bizonytalanság a korábbi irodalomban. Zoltai Lajos az 1920-as években többszöri terepbejárása nyomán sem egyértelműen adta meg a középkori falu belsőségének, templomának és temetőjének helyét, Balogh István ugyancsak így. G A falu pedig — a szomszédos Haláp-pal együtt — nem került be Jakó Zsigmond a török pusztítás előtti Bihar megye településtörténetét, birtoklástörténetét és demográfiai viszonyait feldolgozó alapvető munkájába. 7 Kutatásaimnak újabb lendületet adott, hogy a FEFAG példamutató áldozatkészséggel fedezte 1982 nyár végén a fancsikai Árpád-kori templom régészeti feltárását, majd az év őszén a maradványok műemléki bemutatási szintre történő felfalazását. 8 Jelen tanulmány bevezetésnek készült Fancsika falu középkori története teljes feldolgozásához. * * * Kutatott falunk Bihar megye északi részében feküdt, azon a Szabolcs vármegyével határos területen, melyet a korai források Nyír-nek neveznek. 9 A falu határának kiterjedése a XV. század első felében még valamivel kisebb volt, mint a XVII. századi forrásokból és egy 1750 körül készült térképről megismert fan2 Balogh István: Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. A vákáncsosok. (Db. 1936) — uő.: A debreceni erdőspuszták betelepülése. (Db. 1936) — uő.: Adatok az Alföld középkori régészetéhez — Arch. Ért. 1953. 2. sz. 141—150. — uő.: Adatok az alföldi mezővárosok határhasználatához a XIV.—XV. században. (Debrecen határának kialakulása) = Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve III. (Db. 1976) Szerk. : Gazdag István 5—23. 3 Módy György: Entwurf der Siedlungsgeschichte des heutigen Gebiets des Komitats Hajdu-Bihar im 13. Jahrhundert. = Déri Múzeum Évkönyve 1968. (Db. 1970) — uő.: Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata a tatárjárástól a hódoltság megszűnéséig. = Hajdú-Bihari kéziratos térképek (Szerk. Komoróczy György, Db. 1972.) 171—190. — uő.: Debrecen város titkos levéltárának iratai. = A helytörténetírás levéltári forrásai I. 1848-ig. (Szerk. Komoróczy György, Db. 1972.) 213—225. 4 Módy György: A debreceni erdőspuszták története 1945-ig (Db. 1981.). 5 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (továbbiakban HBmL Térképtár. DvT 36, 88, 523, 533, 555, 630, 664, 679, 687, 753, 757, 765, 805, 822. számú kéziratos térképek. 6 Zoltai: Ismeretlen részletek, i.m. 109. — uő.: Debreceni halmok, hegyek, i. m. 19. — Balogh: Adatok, i. m. 147. 7 Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. (Település és népiségtörténeti Értekezések 5. sz. Bp. 1940.) 8 Ezen a helyen is őszinte köszönetet mondok a FEFAG, a Debreceni parkerdészet és az Erdőfelügyelőség azon munkatársainak, akik messzemenő támogatásukkal biztosították a fancsikai kutató munka sikerét. Illesse köszönet Takács Péter ny. építésztanár munkatársamat, aki a templom-maradvány helyreállítását megtervezte és művezette. 9 Jakó i. m. 7, 16. — Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A—Cs. (Bp. 1963) 569—570. 80
