Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

RÉGÉSZET, MŰVÉSZETTÖRTÉNET — ARCHÄOLOGIE, KUNSTGESCHICHTE - Rácz Zoltán: Szempontok Monostorpályi Árpád-kori templomának értékeléséhez

régészeti kutatás sem tudott adattal szolgálni. Módy a XII. századra datálja. Nem kísérlem meg a lehetetlent, nem célom a pontosabb építési idő és az építőműhely kiderítése és bizonyítása. Mindössze a sokféle lehetőség közül néhányat szándékozom jelezni, amelyek az épület létrehozásában szerepet játszhattak. Ebből következik, hogy gondolataim a konkrét épületmaradvány kiegészítéséből az általánosabb összefüggések felé tartanak, melyeket gyakran csak kérdés formájában fogalmazhatók meg. így vizsgálatom elsősorban építészettörténeti vonatkozású. Az elemzés kiindulási pontja a Sőregi—Módy-féle alaprajz kiegészítése. Eltekintve a megfejtésre váró részletektől (a különálló alapdarab, a főszentély előtti alapozás), megkísérelhetjük az északi hajó tükrözését a tengelyre, amely valószínűleg aSőregi által feltárt toronyalap (?) és a templom alól kiálló sarok helyzetéből határozható meg. Ez a tengely azonban nem felezi a főapszist. Ezt talán magyarázhatjuk beomlással, az alapok eltolódásával. Döntő hiányosság, hogy a belső pilléreket nem ismerjük. Meglehet, hogy a XVIII. században épült református templom északi fala a déli pillérek alapjára támaszkodik. A méretek kétféle pillérállást engednek meg (2. a és b ábra). így a gondolatmenet két irányban indulhat el. A 2. a ábrán látható alaprajz közeli rokonságot mutat a bizánci típusú, centrális, kilencosztású templomokkal. Ez a megoldás a hosszhajós bazilikával ellentétben, mely a nyugati egyház általános típusa, alaprajzában az ortodox egyház egyenlő szárú görög keresztjét imitálja. Térszervezése centrális, keresztkupolás: középen az általában 5 m fesztávú nagy kupola, s többnyire a sarkokon 2—4 kis kupola. Az egész épület általában 12 m széles.

5 A kereszt szárait dongaboltozat, míg a sarokmezőket kupola, donga- vagy keresztboltozat is fedheti. Ezek íve a homlokzaton is megjelenhet. Az épület külső formája egy zárt tömb toldalékokkal: kupolák, apszisok, harangtornyok. A keleti oldal félköríves apszisai általában a hajóval megegyező magasságúak. így a felépítményben a nyugati bazilikatípus ellentéte. A bazilikáknál is a felfelé törekvés érezhető, de ez alá van támasztva a többi épületrész — oldalhajók, apszisok, kápolnák — hierarchikus rendjével, alárendeltségével (3. ábra). A centrális típusnál is érezhető viszont némi irányítottság: a keleti apszisok, a liturgia következtében. Ebből a szempontból nem egyértelmű rendszer. A bizánci kereszténység területéről sok példát sorolhatnánk erre a típusra, már a X—XI. századból is (4. ábra). Történeti adatokkal indokolható-e kapcsolatkeresés Magyarország és az ortodox kereszténység országai között? Ez néhány tény egyszerű felsorolásával igazolható.

6 Vándorlásunk útvonalának területe , az Uráltól a Kárpátokig a XII. századig Bizánc érdekszférájába tartozott. A magyarok cserekereskedelmet folytattak Bizánccal. Cirill és Method 861-ben és 880 körül találkoztak a magyarokkal. 895-ben Bizánc szövetségesei voltunk a bolgárok ellen, s ezután is állandó, szoros volt a kapcsolat, mivel Bizánc a birodalomhoz tartozónak tekintette Magyarországot. A X. században a magyarok többször támadták Bizáncot. Elképzelhető, hogy a nagyszerű templomokat utánozni akarták itthon. 952-ben Bulcsu, és Árpád egyik dédunokája is megkeresztelkedett Bíborbanszületett Konstantinnál. Gyula, aki hű maradt Bizánchoz, a Maros mentén, a Tisza és az Erdélyi Középhegység között telepedett le törzsével (tehát területünk közelében), s Bizáncból magával hozta Hierotheoszt hittérítőnek, akit a konstantinápolyi pátriárka Magyarország első püspökévé szentelt. Már a X. században állt Marosváron, később Oroszlánoson a görög barátok, a baziliták első kolostora. Gyula unokája, István, vagy valamelyik rokona alapíthatta a veszprémvölgyi görög apácakolostort, bár ennek ortodox rítusát ma többen kétségbevonják. I. Endre királyunk (1046— 1060) sokáig élt Kijevben, ott is keresztelkedett, s a fejedelem, Jaroszláv lányát, Anasztáziát vette feleségül. Visegrádnál bazilita monostort alapítottak, majd a 5 Gerő László: Régi orosjj& építészet (Budapest, 1977) 15. 6 Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság (Budapest, 1953.). 72