Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

RÉGÉSZET, MŰVÉSZETTÖRTÉNET — ARCHÄOLOGIE, KUNSTGESCHICHTE - Rácz Zoltán: Szempontok Monostorpályi Árpád-kori templomának értékeléséhez

Rácz Zoltán Szempontok Monostorpályi Árpád-kori templomának értékeléséhez Sőregi János 1930 novemberében középkori alapfalakat tárt fel Monostorpályiban, a református templom északi fala mellett.

1 Egy valószínűleg háromhajós, félkörív záródású templom északi alapozására bukkant. Az épület déli fele a fennálló református templom alatt van. Sőregi történeti kutatásában Bunyitay adataira támaszkodott.

2 Sőregi szerint is a falut a középkorban Nyírpályinak nevezték, s itt állt a premontreieknek épült monostor és községi egyház is. A falu későbbi neve az előbbi emlékét őrzi. A feltárt falak a községi egyház alapjai lehetnek, míg a monostor Hosszúpályi és Monostorpályi között, az Akasztódombon állhatott, ahol akkor — 1931-ben — téglatörmelék volt található. Kutatásának fontos leletei a fej nagyságú terméskövek, melyek között oszlopláb- és oszloptörzstöredékeket is talált. A követ ezen a területen, a kőfejtők távolsága miatt, igen ritkán használták. Sőregi eredményeit kiegészítették és részben módosították Módy György kutatásai, aki 1975 tavaszán végzett itt kisebb hitelesítő ásatást. Bebizonyította, hogy a Pray György által oklevélben felfedezett nyírpályi prépostság valóban Monostorpályiban található. Nyírpályi ugyanis a XIII—XIV. századi elnevezése a XV. század elejétől Monostoros Pályi, majd később csak Monostorpályi nevű falunak, Hosszúpályi ebből szakadt ki.

3 A XVIII. század végén a királyi könyvekben a váradi püspökség területén négy apátság: Szentjobb, Bihar, Gáborján, Curru, és öt prépostság szerepelt: Nagyváradon kettő, Váradelőhegy, Ábrány és Monostorpályi. A feltárt templom az Ákos nem által a XII. században alapított nemzetségi monostor, a nyírpályi Prémontré-i prépostság lehetett. Ezt támasztják alá a Catalogus Niniviensis 1235—39-ből való adatai. Ekkor a Prémontré-i anyaegyház filiációja : Premontré —Váradhegyfok — Nyírpályi —Nyírábrány volt, tehát ekkor már Nyírpályi is bocsátott ki filiát.

4 Érdekes, hogy Ábrány a XI—XII. században már igen jelentős Gutkeled nemzetség premontrei monostora volt. Az adonyi (Nyíradony) monostoruk, az 1320-as egyesített Catalogus szerint, már közvetlenül Váradhegyfok filiája. Ennyit tudhatunk biztosan a kolostorról. Minden további állítás csak feltételezés lehet. Különösen feltűnik ez a feltárás alaprajzán (1. ábra). A meglehetősen torz alaprajz kiegészítése máris egy sor problémát vet fel. A megtalált falakról sem tudunk semmi biztosat, hiszen egy adat sem állítja, hogy a templomot a premontreiek nemcsak használták, de ők is építették. Pontosabb építési idejére a 1 Jelentés Debrecen Szabad Királyi Város Déri Múzeumának 1930. évi működéséről és állapotáról (Szerk.: Ecsedi István, Sőregi János, Debrecen, 1931.) 80—83. 2 Bunyitay Vince: A váradi püspökség története (Nagyvárad, 1883.) II. 409—411. és III. 275. 3 Módy György—Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972—1975), A Bihari Múzeum Évkönyve (Szerk.: Héthy Zoltán, Berettyóújfalu, 1976) 49. 4 Oszwald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek középkori történetéhez (Művészettörténeti Értesítő VI. (1957) 231. 69