Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
RÉGÉSZET, MŰVÉSZETTÖRTÉNET — ARCHÄOLOGIE, KUNSTGESCHICHTE - Balla Lajos: A daciai telepítések és jelentőségük
Dio egy helye (LXVIII. 14., 4.), mely szerint Traianus a meghódított Daciaban városokat (noAeç) alapított. 6 A kései kompilator tehát arról tudósít, hogy Traianus, miután Daciat meghódította, nagy arányú telepítésekkel népesítette be a földeket és városokat, amit a dák őslakosság erős megritkulása tett szükségessé. Cassius Dio megerősíteni látszik Eutropius adatát: minthogy Traianus Daciaban kimutathatóan csak egy római jogú várost alapított, Dio hivatkozott szöveghelye úgy is értelmezhető, mint amely nagyobb területet érintő telepítésre utal. — Mint már említettük, Eutropiusnak Dacia traianusi betelepítésére vonatkozó adatainak hitelességét a kutatás általában nem vonta kétségbe, ill. elfogadta, hogy Dacia benépesítése Traianus műve volt. 7 Nem így áll a helyzet a telepítések Eutropiusnál olvasható indokolásával, amennyiben az őslakosság pusztulásának itt körvonalazott mértéke több kutató részéről erős ellenkezést váltott ki. 8 Pedig, ha a nagyarányú telepítésekre vonatkozó közléseket lényegében hitelesnek tartjuk, úgy nem vonható kétségbe a translatio-1 indokoló szöveghely forrásértéke sem. Traianus ui., amint az Eutropius szövegéből is kitűnik, elsősorban polgári szeményeket telepített Daciaba — eltérően a principatus korára jellemző gyakorlattal, amely a veterántelepítéseket részesítette előnyben. 9 Ha a császár a kolonizációnak ezt az idejét múlt formáját alkalmazta, úgy annak minden bizonynyal sajátos oka volt. Felmerül a kérdés, mennyiben igazolja Eutropius közléseit a daciai feliratos forrásanyag? 1 0 2. Ami a telepítéseket illeti: Dáciából mindmáig nem került elő olyan epigráfiai emlék, amely közvetlen bizonyítékot nyújtana Traianus nagyarányú telepítéseire vonatkozólag. Másfelől a feliratos emlékek rendszeres vizsgálata és a személynevek sokoldalú tanulmányozása egyértelműen tanúskodik az idegen eredetű népességnek a feliratállításban játszott kivételes szerepéről. 1 1 Már most hogy került ez az idegen elem a tartományba? Spontán beáramlás vagy telepítések révén —• ez utóbbiak jellemző császárkori formája a veterándedukció (ld. fentebb), amellyel általában együtt járt a coloniaalapítás. Daciaban eddig egyetlen dedukciós colonia-t lehetett kimutatni: colonia Ulpia Traiana Augusta Dacica-t (Sarmizegetusa). 1 2 Traianusi telepítésre tehát egyedül Sarmizegetusa alapításával kapcsolatban rendelkezünk közvetlen epigráfiái adatokkal, amelyek a 2. dák háborúban részt vett legio-k ill. vexillatio-k elbocsátott légionáriusaitól származnak. 1 3 De hol vannak az Eutropiusnál említett, többségükben kétségkívül polgári személyeknek tartható telepesek? Dacia idegen eredetű lakosságának ez a korai rétege elsősorban Észak-Dacia területén: Napoca-ban és Potaissa-ban, valamint Dacia központi térségében: az ampelumi bányakörzetben valószínűsíthető. Napoca-ba és Potaissa-ba elsősorban a Kelet-Balkánról, ill. a déli thrák népesség soraiból, az ampelumi arany6 V. ö. Aur. Victor, Caes. 13, 4. 7 Ld. fentebb: 4. jegyzet. 8 V. ö. Macrea, i. m. 256—. további irodalommal és C. Daicoviciu—H. Daicoviciu, in: Sources archéologiques de la civilisation européenne. (Bukarest, 1970.) 246—.; C. Daicoviciu, Apulum VII. (1968.) 261—. 9 A. Mócsy: Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. (Budapest, 1959.) 93.; G. Alföldy, História 13. (1964.) 167—. 10 A feliratos anyag ma már hiányos összeállítását adta A. Kerényi: Die Personen-" namen von Dazien. Diss Pann I. 9. (Budapest, 1941.) 11 Ld. Kerényi i. m.; A. Alföldi: Zu den Schicksalen Siebenbürgens im Altertum. (Budapest, 1944.) Legutóbb: I. 1. Russu, in: L'Onomastique Latine. (Paris, 1977.) 353—. 12 L. Balla: Könyv és Könyvtár VII : 2. (Debrecen, 1969.) 21—, 13 Balla, i. m. 44
