Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Kálnási Árpád: Mezőpeterd földrajzi nevei

HÁRMAS-HATÁR -ho (sz., 128). — PESTY: Hármas határ, T

3: uí. — Itt találkozik Mezőpeterd, Told és Biharkeresztes határa. HÁRMAS-LEGELŐ Hármas-legelőü, -re (1., 127). — A tsz legelője a Hármas-határnál. HÁRMAS-TÁBLA -, '-ba. — L. Hármas. HATÁR

;DŰLŐ Határ-düllőü, -be. L. Hosszú-hát — Gerendás. HELYSÉG LEGELŐJE. — T

2: —. Az adat bizonyára a mai Falusi-legelőre vonatkozik. HOMOK. — AT, említi. Ma csak Homok-tábla van. HOMOK-HÁT (62). — PESTY: Homokhát; T

3: Homokhát. L. Homok-tábla. HOMOK-LAPOS (63). — T

3: Homok lapos. — A Homok-tábla része. HOMOK-TÁBLA '-ba (sz., 62). — Homokos földterület, innen hordják a homokot. Erre vonatkoznak a ma már nem élő Homok, Homok-lapos és Homok-hát adatok. HOSSZÚ-GÁT. — Tj 2: Hosszú gát, PESTY: „Hosszugát a régi országútvonalon volt a kistöltés után." Országút volt, Nagyváradra vezetett. Pontos helyét már nem tudták megmondani. HOSSZÚ-HÁT Hosszu-hát, -ra (sz., 75). — Kisebb dűlő. Van benne egy alacsony dombvonulat. Gyakran együtt említik a Gerendással. HOSSZÚ-HÁT-GERENDÁS Hosszu-hád-Gerendás, -Gerendázsba (sz., 76). — Összetett földrajzi név, a hivatalos névhasználatból terjedt el. A T

3: Hosszugát és Gerendás adata alighanem elírás. Az adatközlők arról nem tudtak, hogy erre vezetett volna a hajdani országút, a Hosszú-gát. A terület másik neve: Határ-düllőü, mert Biharkeresztessel határos. Jelenleg az Állami Gazdaság tulajdona. JOBBÁGYTELKEK. — A T

2 említi. KÁKÁS Kákázsba (sz., m., 93). — Egy része hasznavehetetlen. KÁKÁS-LAPOS —, -lapozsba (m., 97). — A Kákás mélyebb része: sás, nád s más vízinövények vannak benne. KÁL DÁVID-TANYA. L. Dávid-tanya. KANÁLIS ~ (cs., 49). — Vízelvezető árok a Veres nyele mezőrészben. Az Ölyvösbe viszi a terület vizét. Veresnyele-csatörna: Hivatalos elnevezés, kevesen ismerik. Veresnyél-ér: Az árok legrégibb neve, így közli a T

3 is: Veresnyél ér. KÁNTOR-ÉR he (r., 55). — 3,5 holdnyi lapályos rész; kaszálóként hasznosítják. Korábban a kántortanítóé volt. Kihalóban levő neve: Falusiér. így említi a T

3 is: Falusi ér. KÁNTOR-FÖLD Kántor-főüd (sz., 44). — A katolikus kántortanító javadalma volt. KÁRCZIS-FÖLD Kárcis-főíid, -be. — L. Falu alja. KÁRCZIS FÖLDJE Kárciífőüggye, -be. — L. Falu alja. KERÍTÉS Kerítís, Kerítízsbe (sz., ?43). Kisebb földterület. Helyét nem sikerült egyértelműen megállapítani. K. I. szerint a Templom-dűlő Ölyvös melletti része, I. J. viszont a Kanális és a váncsodi határ közé tette. A név eredetét nem ismerik. KESERŰ Keserű, -be (sz., 37). — T

t: —. PESTY: „keserű (!) dombos és lapos hely is a keserű ér (!) után onnan, hogy nádtermő hely volt, most szántófölddé alakulva." — Gyenge minőségű földterület, neve jelöléstágulással újabban a szomszédos területeket is (Sándor-zug, Péres) jelöli. KESERŰ-ÉR. — PESTY: keserű ér (!). — Bizonyára a Keserű laposabb részét jelölte. KÉT ÁROK KÖZT Két árok koszt, közzé, közibe (sz., 79). — Két vízelvezető árok között van a földterület. Az elnevezés még nem tekinthető tulajdonnévnek. KETTES —, Kettöüs, Kettezsbe, Kettőüzsbe (sz., 77). — Elek Gusztáv birtokához tartozott. Kettes-tábla, Kettezs-düllőü: Kevésbé ismert névváltozatok. L. Hármas. KIS ÁRON KÚT Kis Áron kut, -ho. L. Kis Áron kútja. KIS ÁRON KÚTJA Kis Áron kuttya, '-ho (k., 68).— Jószágitató kút volt a Sovány-dűlőben. A szájhagyomány szerint tulajdonosa beleesett. A kút már régóta nincs meg, de nevét a környező földterület megjelölésére ma is használják. Kis Áron kut: A névnek ez a formája a valódi birtoklás megszűntét mutatja. KIS-ERDŐ. — PESTY: kis erdő (!). Nem ismerik. KIS-HALOM. — PESTY: kis halom (!). — A mostani Halom-táblában lehetett. KIS-MAJOR Kis-majör, -ba. — L. Kis-tanya. KIS-SZIK Kis-szík, -re (sz., 80). — 30 holdnyi terület, egy része szikes talaj. 265