Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Kálnási Árpád: Mezőpeterd földrajzi nevei

Kálnási Árpád Mezőpeterd földrajzi nevei A község hivatalos neve Mezőpeterd (Mezőüpeterd), de a helybeliek és a környező falvak lakói Peterdnek mondják (Peterden, Peterdrűl, Peterdre; peterdi). Közös tanácsú község társközsége, tanácsának székhelye Váncsod. Területe 1823 hektár, 248 házában 755 lakos él (Hnt. 1973). A község neve először 1291-ben bukkan fel Peturd alakban, de Jakubovich szerint legalább másfél évszázaddal korábban keletkezett (idézi: Jakó Zsigmond, Bihar megye a török pusztítás előtt, 320. 1.; Bp. 1940). Egy 1382. évi határjáró oklevélben Mezewpetherd és Feghuernekpeterd mint ikerközségek szerepelnek. A két elnevezésnek az lehet az oka, hogy míg Mezőpeterd lakói földműveléssel foglalkoztak, addig Fegyvernekpeterd lakosai a bihari várispánság katonáskodó népeleméhez tartoztak. Ebből a rétegből származhatott a község első birtokosa, a szegényebb nemesek színvonalán élő Peterdi (Mezőpeterdi) család is. A határjáráskor említett helynevei és XVI. századi jobbágynevei arra utalnak, hogy lakói a középkorban magyarok voltak (vö. Jakó, uo.). A települést 1485-ben Mezewpeterd néven említik. 1552-ben Ártándy Kelemen, Peterdy Mihály és Bodó Ferenc a birtokosai (Magyarország vármegyéi és városai, Bihar vármegye és Nagyvárad 115.1. Bp., é. n. Szerk.: Borovszky Samu). A középkori falu nem a mostani helyén, hanem Váncsod felé, a Puszta nevű dűlőben feküdt; ez a település a török háborúk alatt pusztult el. A jelenlegi falu 1733-ban keletkezett; első lakói római katolikus vallású magyarok és görögkeleti oláhok voltak. 1773-ban az úrbéri összeírás szerint a mostanihoz hasonló nagyságú területen még csak 71 lakos élt. Népessége a későbbiekben rohamosan gyarapodott, birtokosai nagy számban telepítettek ide román jobbágyokat. Az új település első földesura Gázsy János volt. A Gázsyaktól később egy része beházasodás révén az Elek család tulajdonába került, legutolsó földbirtokosai Gázsy Etelka és Elek Gusztáv voltak. Görögkeleti egyháza a XVIII. század közepén alakult meg. Anyakönyvei 1782-ben kezdődnek, templomuk is ekkor épülhetett. A középkori plébánia a török uralom alatt megszűnt, mert a lakosság áttért a református vallásra. A falu másodszori benépesülése után az újraalakult római katolikus egyház Váncsod filiája lett. 1756-ban a váncsodi plébániát áthelyezték Mezőpeterdre, ekkor kezdték el építeni a mostani templomot, melyet 1758-ban szenteltek fel (vö. Magyar városok és vármegyék monográfiája, Bihar megye 498. 1. Szerk.: Nadányi Zoltán). Az első világháborút követően Mezőpeterdet román csapatok szállták meg, de a trianoni békeszerződés Magyarországnak hagyta meg. A század első évtizedeiben lakóinak többsége még román anyanyelvű volt (vö. Hnt. 1907). A község 1944 őszén szabadult fel, 1959-ben lett szocialista község. Földjén a Dózsa Tsz és a biharkeresztesi Állami Gazdaság gazdálkodik. Bár földrajzi helyzete nem kedvez a fejlődésnek, a felszabadulás óta számos középülettel gyarapodott. Vasútja korábban is volt, emellett rendszeres autóbuszjárat köti össze a környező 259