Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Dankó Imre: A vasfű (Verbena officinalis L.) a sárréti néphagyományban
lődését a varázslat idejének és helyének fontosságával. 9 7 A vasfüvet mint varázsszert több esetben más valami helyettesíti. Például az élesztőfű vagy a forrasztókő egyes népmesékben. 9 8 Idesorolhatunk egy gyöngyösi példát is, ahol is egy lány, akinek a puttonyában négylevelű lóhere volt, látta, hogy a kötéltáncos nem kötélen, hanem széles deszkán táncol. 9 9 De idetartozik Luby Margit kígyóköve is, ami egy kis rongyba bekötve, a jobb kezébe szorítva, mindenféle zárat kinyit, a szatmári néphit szerint. 10 0 Amikor a vasfű rokonságát kiterjesztjük és felsoroljuk a különféle hasonló funkciójú anyagokat, füveket, egyben jelezzük a hiedelemvilág átalakulását is, regresszív tendenciáit. Ebben a folyamatban a vasfű elveszti kultikus eredetű varázsszer tartalmát és éppen a csodás elemek elhallgatásával, vagy csak ürügyként való hangoztatásával a vasfűvel való machinációkat a lódítok és agyafúrtak tevékenységi körébe helyezik. 10 1 Ebből a szempontból jellemző, hogy a ponyvák például a csodás elemeket, a varázslatos dolgokat elhallgatják. A ponyva betyártörténeteiben nem esik szó varázsfűről, a vasfűről, mert gyakorlati erkölcsi célkitűzéssel készülve, bennük a bűnnek el kell nyernie büntetését, a bűnöst nem szabad holmi varázslattal, vasfűvel vagy egyébbel természetfölötti erővel rendelkezővé, végeredményében bűntelennek formálni. 10 2 Ez a megközelítési mód az alapvető különbség a népmese és a ponyva között. Ebben az esetben, a vasfű használata esetében is. A népmese szereplője, akinek vasfüve van, hős. Hőssé teszi magát tanulással, mint például az okos fogoly mesetípus hősei, akik kiszabadulnak fogságukból egy-egy ügyes üzenet, tudományszerzés révén. 10 3 A tudósok egyik jellemvonása, hogy ismerik a természetet, tudják a kövek, fák, füvek titkait. Fel tudják őket használni saját és az általuk rokonszenvesnek tartott emberek javára, boldogulására. Jósolnak, gyógyfüveket gyűjtenek, használnak. 10 4 A vasfű-hagyományok regresszióját jól jelző részlete az egyik feljegyzett kornádi népi beszélgetésnek az, amikor Seprényi Ferencné Szűcs Kata (1943-ban) arról beszélt, hogy „ezek a füvek, mind jaók azok valamire. Csak nem tuggya az ember, mire valaó vaót. De ezek a rígi öregek tutták az jobba". 10 5 A ma embere már azt sem tudja, hogy a vadontermő növényeknek milyen nagy szerepe volt a mindennapi táplálkozásban, nemhogy a füvek-fák kultikus szerepéről, varázserejéről tudjon valamit is! 10 6 Ez a tájékozatlanság mindenképpen a vasfű ismeretében, felhasználásában bekövetkezett nagymérvű változást is jelzi. Az a körülmény, hogy a népmesék, mondák hősét (hérosz) a varázseszközök ismerete, bírása és felhasználása terén bekövetkezett változás a betyárok világába, Pogány Péter szavaival élve, a lódítok és agyafúrtak körébe helyezte, szükségszerűen felhívja figyelmünket a hérosz, a népmese, népmondabeli hős jobb megismerésének szükségességére. A népmese hőse rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik, amit neve is jelez: Fanyűvő, Kőmorzsoló, Vasgyúró. 10 1 Érdekes megjegyezni, hogy ezek a varázsos nevek mind rokonságban vannak a zártöréssel, a falbontással, a szabadulással, ami a vasfű-hiedelmek szempontjából egyáltalán nem közömbös. Ezért érdekes, hogy egy másik, ám nem idegen, a Sárrét szempontjából fontos vidék monografikus néphit feldolgozásából, ahol 97 Nagy Olga: Hősök, csalókák, ördögök (Bukarest, 1974) 139., 142., 145—147. 98 Szendrey Zsigmond: A varázslócselekvések személye, ideje és helye. Ethnographia XLVIII. (1937) 13—24. 99 Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok i. m. 200. 100 Uo. II. 207. 101 Luby Margit: Fogyó legelőkön, i. m. 56. 102 Pogány Péter: A magyar ponyva tüköré, i. m. 177—182. 103 Békés István: Magyar ponyva pitaval (Budapest, 1966) 10—11. 104 Berze Nagy János: Magyar Népmesetípusok, i. m. II. 415. 105 Timaffy László: Szigetközi krónika. II. kiadás. (Év és h. n.) 233. 106 Végh József: Sárréti népmesék és népi elbeszélések, i. m. 70. 107 Ujváry Zoltán: A vadontermő növények szerepe a táplálkozásban az abaúj-zempléni hegyvidéken. Néprajzi Értesítő XXXIX. (1957) 231—244. 241
