Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Balassa Iván: Adatok Báránd XVIII. századi történetéhez

későbbi tartozéka, melyről Entz Géza a következőket állapítja meg: ,,A dél-nyu­gati részén áll az 1640—42-ben Kerekes Ács Tamás által tervezett, téglából ké­készült, különálló harangtorony, az úgynevezett Veres torony." 1 1 Az 1788-ból származó metszeten világosan látszik a négy fiatornya, mely a XVIII. század má­sodik felében, de még a XIX. század elején is mintául szolgált messze vidéken, ahol a toronyépítésekre a református templomokhoz sor kerülhetett. így 1786— 88 között Rachbauer József debreceni kőművesmester építette a püspökladányi református templom tornyát. „A torony fala 1 öl vastag, a kőrakás magassága 16 öl (a mai sétálóig ért). Rajta a zsindellyel fedett torony 18 öl magas, négy szegletén egy-egy kisebb toronnyal. A középső kimagasló tornyon lévő gömb 5 köblös, a négy kisebb tornyon lévő 1—1 köblös térfogatú volt." A berettyóújfa­lusi templom 1765-ből származó toronysisak rajzán is jól látszik, hogy a négy sarkába fiatornyot állítottak, ami a későbbi átalakítások során ugyancsak el­tűnt. 1 2 A XIX. század elején a debreceni Veres-tornyot lebontották, és az többé nem szolgálhatott példaképül, ezért egy-egy javítás, átépítés alkalmával a fiator­nyok máshol kezdtek eltünedezni és a mai napig alig néhány maradt meg belőle, így történt ez Bárándon is 1872-ben, amikor a torony tégla részét megemelték és arra új sisakot (sudárt) raktak. A torony sisakja készítésével egyidejűleg 1790 tavaszán-nyarán Baur József debreceni mester csengettyűs órát készített a toronyba. Minden anyagot a mester adott, csak a festés terhelte az egyházat. Ennek az ára 450 rénesforint, 10 köböl kétszeres búza, 10 icce vaj, 100 csirke, 600 tojás. „A gondozást évi 3 köböl búzá­ért élte fogytáig magáravállalja." 1791 tavaszára már csak a belső berendezés maradt. Ezt Harangi János de­recskei asztalos végezte. A templomnak azt a darab mennyezetét, vagyis azt a részt, amely a régi templomnak a toronnyal való összeépítéséből állott elő, desz­kából megcsinálta, a keleti felében kórust épített és az új részben padokat állí­tott fel. Mindezért a munkáért 100 váltóforintot és 2 köböl búzát kapott. A fentiek alapján megállapítható, hogy a templom bővítése és a téglából készült torony emelése 1787—1791 között történt és a mostani formája 1791-ben alakult ki. Ezen csupán már csak annyi változtatás történt, hogy 1872-ben egy emelettel megemelték és a fiatornyokat lebontották. A templomot és tornyot 1809-ben egy összeírás a következőképpen mutatja be: „Templom melly 1772dik esztendőben épült, mellynek belső világának hosz­sza 13 3/6 öli szélessége pedig 5 5/6 öli, nagyobb része stucaturára, az 1789-ben, napkeleti végén tett toldás pedig mennyezetre van, mind két végibe kar ... Ezen templomhoz ragasztott Torony, az 1789-ben épült köböl, a teteje pedig vagyis sugárja fából és zsidelyezéssel 4 fijókra 5 rézgombokkal. Kő rakásának magas­sága 12 öli, sugárjánák is hasonlóul 12 öli, szélessége pedig egyformán 4 öli. Mellyben vagyon egy jól elkészült csengetős óra .. ." 1 3 Fentebb már utaltam rá, hogy gazdasági vonatkozásban is Báránd sokkal inkább kötődött Debrecenhez, mint Nagyváradhoz, annak ellenére, hogy az utóbbi helyen volt a földesúri központ, megyeszékhely, stb. A kapcsolódásnak kétségtelenül a vallás lehetett az alapja. Ez más vonatkozásban is megnyilvánult, hiszen elsősorban innen hozták a különböző mestereket, sőt a készítéshez is a debreceni „veres templom" adta a mintát. Ide kötötte a falut az is, hogy az is­kola oktatóit a debreceni Kollegium küldte két-három évenként a faluba rekto­rokat. így Bárándon (1776—78) tanított Földi János (1755—1801) a jeles költő és botanikus. 11 Entz Géza: A debreceni Szent András templom. In: Hajdú-Bihar megye műemlé­kei, irodalmi emlékhelyei, népművészete. (Szerk.: Szőllősi Gyula Debrecen, 1973.), 12 Kozák Károly: A herpályi apátsági templomrom építéstörténete. In: Berettyóúj­falu története. (Szerk.: Varga Gy. Berettyóújfalu, 1981.) 135—7. 13 Ref. Egyházkerületi Lt. idézett irat. 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom