Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Csatári Bálint: A Sárrét falvainak középkori településrendje és annak változásai

A korábban az Ér folyó fokjához simuló Pocsaj települése, a Nagyvárad—• Debrecen útvonal felé indult fejlődésnek, ahol a folyók átkelőhelyénél posta és vámház működött, de szerepet játszhatott a folyó kanyarulatának elmozdulása is (6. kép). Hasonló, bár kisebb települések voltak a Kis-Sárrétet délről övezők — Vésztő, Zsadány. A fokokon kiáramló vízzel számos vízimalmot is működtettek.

7 A térképekhez tartozó, mintegy 500 oldalnyi terjedelmű leírásban Vésztő malmairól a következőt olvashatjuk: a településben négy malom található épülettel ..." a vésztői kommunitás (helység) háromkerekű malmát, mely ugyancsak a Tekerő-érből és a kornádi Nagy-lápból veszi vizét, aztán Pap Józsefnek háromkerekű és a kornádi Nagy-lápból folyó vízzel forgó malmát..." ezen négy malom okozta az áradásokat. így ezeket még a XIX. század elején lerombolták, de több társuk a szabályozás elindulásakor is működött, nehézségeket okozva a munkák megkezdésekor (7. kép). Az állandóan vízzel borított mocsaras területek (a Nagy-Sárrét, Bakonszegtől Túrkevéig, a Kis-Sárrét Komáditól Szeghalomig) települései a gazdagon felszabdalt, vizes területeket az állattenyésztésre jellemző településmóddal hasznosították. Az erek, semlyék, morotvák és folyók között lévő magasabb területeken, szigeteken szállásokat létesítettek, amelyek jól járható úttal csatlakoztak az anyatelepüléshez (8. kép). így Vekert szállás a mai Vekerdhez, Kymedi puszta (Körmösdpuszta) Homoroghoz és Komádihoz, Toldy-szállás Biharkereszteshez tartozott. Rajtuk kívül még 20, három-négy házból álló szálás, településmag figyel149