Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

mos hercegnek adta, de utóda Kálmán király, előbb váradi püspök ezt az apát­ságot megszüntette. Következőleg megújíttatott Ulászló alatt a pálosok rendjé­nek átadva, míg végül visszakerült a domokosokhoz, ahol előzőleg volt. És aztán újólag a meghalt dicső emlékezetű József császár által az apátságok közül ki­emeléssel Winder Mátyás szepesi kancellárnak adatott Szent Jobb. Lerombolá­sa Bihar megye által idősebb Komáromi alispán jelenlétében történt meg. Winc­ler halála után ezt az apátságot Kébell Mihály kapta meg, de elcserélve a gazda­gabb váradi prépostságra átadta a helyhez méltóbb Csáky Miklós grófnak, aki minden cselekedetével dicsőén és hasznosan javára volt. Az ismert, hogy a XVI. században Bocskay birtokában volt, amelyet, amikor Belgioiosa gróf elpusztí­tott, Bocskay leginkább emiatt a fővezérségtől megfosztotta. Miután pedig Vá­radot 1660-ban a török elfoglalta, Szent Jób várát is körbe vették a lázongó er­délyi parasztok. Nem hiányzott Heisler sem, aki Szatmárról, amelynek élén állt, a katonák gyors csapatával vissza akarta foglalni. Bár a várost tűzzel felégette, a várat mégis hátra kellett hagyni az ellenségnek, ezt váradiak védelmezték. Ugyanis tüstént körülbelül kétszáz janicsárt küldtek Váradról segítségül, akik a másik felől rájuk rohanó mieinket egészen a harmadik kapuig engedték közelí­teni, de akkor hajító dárdákkal dobálva úgy odaszorították őket, hogy vezéreik Schnaidavius és Tiefenthal sok katonájával együtt elpusztult. Két év múlva 1662-ben a törökök a várat még jobban megerősítették hozzákapcsolt hadikerí­téssel, azaz gerendákból álló sánccal, amelyek falak módjára szolgáltak a vé­dőknek. Tehát így cselvetéssel tartották meg a várat, 1664-ben összeütközve a mieinkkel, egészen 1684-ig, amikor Caraffa gróf 4000 némettel és 3000 magyar­ral rajtaütést készített, először a várat pusztította a faltörő ágyúk lövedékeivel, azután felgyújtva a tornyot, ahol a puskaport őrizték a törökök, akkor meghalt mellette negyven barbár, a vár és a város egészen elégett, bátran végrehajtott támadással a védőket úgy megrémítette, hogy azok kitűzve a fehér jelet, tüstént megadták magukat, kiengedték az asszonyokat és a gyermekeket, mellettük hat­van kiválóbb katonát, a megerősített várat a várossal és a katonai parancsnok gazdag hadi kincseit hátrahagyták, majd az elhanyagolt, mégis bátor várnak büntetést adhassanak, mivel, ahogy a hír járta, azok Temesin elöljáróinak tor­kát metszették? III. § Abban az időben, amikor visszaadták az országnak, kevéssé volt megerősít­ve, majd a közeli polgárháborúban még gyakrabban nyomorgatták. Közel hozzá apátság van, amelyet ma a legkiválóbb Csáky Miklós gróf irányít. IV. § A tartománynak egykor több vára volt, amelyek azonban az idők viszontag­ságai miatt mind elpusztultak, semmi más, hacsak nem a kőporok és a falak om­lásai mutatják ezeket. Legközelebb Szent Jobbhoz észak felé kb. ezerlépés távol­ságra van egy vár vagy erődítmény, amit a magyarok Székelyhídinak neveznek, nagy számú említése található Istvánffynál a) A mocsaras Ér folyó ágai között fekszik. így a természet akadályozta meg az ellenség betörését, kivéve, amikor a fagy ereje a vizet összeszorította. Emellett az erődöt falak övezték, mérték sze­rinti vastagságban építve, és gyeppel megerősítve, hogy megvívása kemény volt, mégis semmi más, csak rom és a munka nyomai maradtak fenn belőle napja­inkra a nevét viselő falu mellett, amelynek magasabb helyén kastély látszik 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom