Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)
Mind Bél, mind Pesty Bihar megyére vonatkozó kéziratos gyűjteményét 1970-ben, mint kezdő muzeológus az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárából xerox ill. mikrofilm másolat formájában megrendeltem a debreceni Déri Múzeum részére. Azóta több mint fél évtized telt el, s a kettő közül elsőként, Szalay Emőkének köszönhetően Bél Mátyás Bihar megyéje jelenhet meg. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb Pesty Frigyes gyűjtésének kiadására is sort keríthetünk. 1 0 Bél Mátyás kéziratának jelentőségét általában szép szavakkal írta le Szalatnai Rezső. Megállapításaiból idézünk néhány mondatot, melyek a kézirat Bihar megyei részére is vonatkoztathatók: „Mennyire népibb Bél korai sorozata, mint a Borovszky-féle ezredévi sorozat, mely ugyancsak befejezetlenül látott napvilágot. Borovszky kötetei a nemességben, főleg a főurak családi krónikáiban vélték megtalálni Magyarország ezeréves társadalmi hagyományát. Bél, a kuruc idők kortársa, viszont a népben találta meg, a nép munkájának, országépítő kedvének és gyakorlati tudásának szakszerű és pontos felsorolásában.. ." 1 1 Lássuk, melyek a főbb értékei a bihari kéziratnak: Régészeti szempontból érdekesek a puszta falvakra, azok helyének látható nyomaira vonatkozó megállapítások. A várak XVIII. század eleji állapotáról is értesülünk a műből (Várad, Szentjobb, Székelyhíd, Adony, Pocsaj, Körösszeg, Sólyomkő, Papmező és Fenes váráról). Különösen részletesen foglalkozik a megye mezőgazdaságával Bél Mátyás. Az egyes vidékek fő terményeinek leírása mellett a gazdálkodás módját is gondosan bemutatja. Főleg a szőlőművelés (oltás, metszés, nyitás, borfajták stb.), dohánytermesztés tekintetében, ami elsősorban néprajzosok és gazdaságtörténészek számára érdekes. A még kéziratos fordítás szőlőművelésre vonatkozó részét máris jól hasznosíthatta az érmelléki szőlőtermesztést bemutató kismonográfiájában Varga Gyula. 1 2 A városok közül érdekes képet fest Bél Mátyás Debrecenről és Nagyváradról, a Várad melletti fürdőkről (a XVIII. század eleji magyar fürdőkultúra igen fontos dokumentuma is ezáltal a kézirat) ; a váradi fürdők ma is igen népszerűek, nemzetközileg is, nemcsak országos viszonylatban. A nemzetiségek közül különösen részletesen foglalkozik a mű a románsággal, érzékletesen mutatva be megdöbbentő nyomorukat, elmaradottságukat, sanyarú körülményeiket. A magyarokról adott kép viszonylag sablonos és rövid. A népek bemutatásához hozzá kell tennünk, hogy a pozsonyi Bél Mátyás — s vegyük tekintetbe, hogy a XVIII. század elején készült a kézirat — nemzetiségi tekintetben elfogulatlan. így leírásai, melyek — mint a kéziratban többször történik utalás erre — személyes élményeken alapultak, megfelelnek a valóságnak. A szüretre, a bányászatra és a mezőgazdaságra vonatkozó megjegyzésekből következtethetőleg — valamennyinél az 1726. évet említi — különböző eseményekkel kapcsolatban a kézirat — arra következtethetünk, hogy ezen évben, az év második felében járhatott Bél Mátyás Biharban, s jegyzeteiből a 20-as, 30-as években írhatta művét. A kéziratban természetesen vannak pontatlanságok is, ma már olykor megmosolyogtatók a naiv névetimológiák, egészében azonban igen nagy értékű történeti forrás Bihar megye leírása. Csak azt sajnálhatjuk, hogy a kézirat viszonylag szűkszavú, a többi megye anyagához képest, s kissé aránytalan. A szőlőművelés leírása, a románok, továbbá Debrecen és Várad, valamint a fürdők bemutatása, a váradi püspökök felsorolása, az 1552. évi adóösszeírás közlése mellett egyébre, a viszonylag kis terjedelmet figyelembe véve, alig jutott hely. így a települések jelentős részét a kézirat nem is említi (erre többször olvashatunk benne utalást is), sok falunak a nevén és földrajzi fekvésén kívül egyéb ismertető10. Pesty Frigyes Bihar megyei anyagát évkönyvünk III. kötetében kívánjuk közreadni. (A szerk. megjegyzése.) 11. Szalatnai ím. 17. 12 Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra. Bihari Dolgozatok. A Bihari Múzeum Közleményei 3. (Berettyóújfalu, 1976.) 53
