Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET — KUNSTGESCHICHTE - Masits László: Lyka Károly, Móricz Zsigmond és Veres Péter ismeretlen levelei Gáborjáni Szabó Kálmánhoz
len tárgyú, szektás parasztokat ábrázoló mű társadalmi hátterére nem is utalt. Gondja volt arra a szerkesztőségnek a „Jehova tanúi Kistarcsán. Szektás parasztok között az internálótáborban." (írója: A. D. Kelet Népe VII. évf. 1. 1941. jan. 1.) „A szombatosok közt" (írója Móricz Zs., Kelet Népe VII. évf. 1941. júl.) című írásokkal. Az itt említett festmény ma csak a „Szektás parasztok" c. képeslapról ismert. A festmény egy női alakkal többet ábrázol, mint az itt közölt cenzurarajz (8. kép) 1 9 mely a festménynek — azt több vonatkozásban felülmúló — hiteles vázlata. Gáborjáni Szabó Kálmán művészetét a parasztság drámai sorsának, de reménykedésre is jogosító életének ábrázolása jellemezte. Ez árad a nagyerejű Szélben (9. kép) és az ehhez hasonló számtalan vázlatrajzból is. A művész bizakodása annál inkább feltűnhetett Móricz Zsigmondnak, mert a negyvenes években sokan kiábrándultak, vagy összetörtek az Európa felett vonuló viharfelhők hatására. Móricz ezidőben írta az Árvácska és a Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét című műveit, melyeket a Kelet Népében is közölt. A korszak irodalmával tüzetesen foglalkozó K. Nagy Magda véleménye szerint: „Móricz: Petőfiőserő című irodalmi tanulmánya is már-már a halállal viaskodó író kapaszkodása abba a géniuszba, aki új világot hagyott maga után, hiszen megváltoztatta az életet." Ezért is kedvelhette a csaknem húsz évvel fiatalabb művésznek (10. kép) azokat az alkotásait, melyekből a bizakodás áradt. A Híd c. folyóiratban jelent meg az író utolsó írása, A Hortobágy tavaszi lélekzete, melynek eddig nem akadt méltatója, pedig a pusztát kevés örömöt adó élményei alapján „belülről" láttató Veres Péter szerint: „A Hortobágy tavaszi lélekzete remek írás." 2 0 A Hortobágy irodalmát több tanulmányban értékelő Marjai Márton meglátása : „A Hortobágy tavaszi lélekzete ... valóságban egy nyolcszakaszos lírai szabad vers. Móricz Zsigmond a második világháborúban a végpusztulással szemben az újjászületés előérzetében írta meg e himnikus rapszódiát." 2 1 Az allegorikus művet Gáborjáni Szabó Kálmán igen rövid idő — alig tíz nap — alatt illusztrálta. 2 2 Igaz, hogy a művész sokat járt a Hortobágyra, a hídi vásárokra is. „A Hortobágy tavaszi lélekzeté"-t illusztráló, három fametszetből álló sorozata ilyen szintjének eléréséhez csupán a táj ismeret kevés lett volna. Az itt közölt — rizsmezőn dolgozó parasztasszonyt ábrázoló — fametszetből is kitűnik: ez más forrást követelt (11. kép). A művész világnézeti és művészeti szövetségét az íróval, aki a folyóirat megjelenése előtt közölte: „G. Szabó Kálmán nagyon szép metszeteket csinált a Hortobágyról szóló cikkemhez.. Z' 2 3 A fametszetek 19 Gáborjáni Szabó Kálmán: Szektás parasztok. Képeslap. A képmező 9,5X6,4 cm. (Ady-Társaság kiadása. Debrecen) 20 Veres Péter levelezőlapja Masits Lászlóhoz (Budapest, 1959. márc. 7.) Részlet. 21 Móricz Zsigmond: A Hortobágy tavaszi lélekzete. „Az égen repülő verssorok" c. szövegmagyarázatot írta Marjai Márton. 1979. (Gépelt kézirat, 15 p.) 22 Könyvet és folyóiratot illusztráló fametszetei. 1. Victor Hugo: A Dzsinnek. (15 fametszet) Debrecen, 1925. 2. J. W. Goethe: Faust (2) 1932. 3. Térey Sándor: Berg Kristóf lelkiismerete, Debrecen, 1932. 4. Attilio Borrozzino: Labra Socchiuse (a címlapon is) Bologna, 1933. 5. Juhász Géza: Háború (7) Debrecen, 1937. 6. Károly Berezeli: Pietà, Signore! (7) (a címlapon is) Róma, 1939. 7. József Nyírő: Novelle Transilvane. Róma, 1940. 8. Makra Sándor: Csodaágis (6) (a címlapon is) Szeged, 1942. 9. Berezeli Anzelm Károly: Hőskor. Budapest, 1942. 10. Móricz Zsigmond: A Hortobágy tavaszi lélekzete (3) 1942. 23 Móricz Zsigmond levele Kardosné Magoss Olgához (Leányfalu, 1942. ápr. 10.) Megjelent: Űj Magyar Múzeum. Móricz Zsigmond Levelei II. (Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: F. Csanak Dóra. Bp. 1963) Jegyzetek 396. :278
