Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET — KUNSTGESCHICHTE - Masits László: Lyka Károly, Móricz Zsigmond és Veres Péter ismeretlen levelei Gáborjáni Szabó Kálmánhoz
jelenhetik... Lehetséges volna-e három-négy cikket kapni Erdély problémáiról a január 1-számba? Határidő karácsony estéje ..." Közismert, hogy „Móricz Zsigmond a Kelet Népe folyóiratból az akadályok ellenére (a folyóirat nyomdahitelekből élt!) intézményt akart csinálni." 1 5 Súlyos gondjait még fokozta az a körülmény, hogy ő egyedül vállalkozott mindarra, ami pl. ma kiadóvállalatnál is több ember feladata. Ha fellapozzuk a Kelet Népe számait, meggyőződhetünk milyen igénnyel, mekkora hozzáértéssel. Körültekintő, mindent maga intéző, a műmellékletek technikai kérdéseiben is járatos szerkesztőre vallanak a Kelet Népe cégjelzéses levélpapírjára (6. kép) írott sorok: „Kedves barátom, arra akarnálak kérni, hogy nem adnád e kölcsön a kapás lányokról készített metszeted dúcát? A Kelet Népe sajnos nem készül olyan nagy példányszámban, hogy elrontsa a nyomás a metszetet, ellenben sokkal művészibb lenne a nyomat, ha az eredeti dúcról lehetne nyomni. Ha rászánod magad s ideadhatod, nagyon megköszönöm és hálás leszek érte, de te tudod jobban, ha a fát félted, — bár a Lloyd nyomda elsőrangú nyomó műhely, — akkor azonnal értesíts, hogy megcsináltassam a klisét. Kiállításodat várom, rajzaidnak, aki látja mindenkinél nagy sikere van. Szeretettel, feleségednek kézcsók barátod Móricz" Budapest 1941. szeptember 18. Cim: Eötvös u. 12. A művész a Kapás asszonyok című fametszetének kért dúca helyett — jelenleg nem ismert ok miatt — a szerkesztőségnek a Parasztok sorozata Kútnál című fametszetét küldi. 1 6 Ha tüzetesebben megnézzük a Kelet Népe címlapjait, az illusztrációk is a főszerkesztő igényes válogatásáról tanúskodnak. A folyóirat címlapját Gáborjáni Szabó Kálmán Kútnál c. fametszete (7. kép), majd pedig Aba Nóvák Vilmos: Székelyek (1941. okt. 13.), Medgyessy Ferenc szobra: Debreceni Venus 1 7 (1942. febr. 15.), Munkácsy Mihály: Örök gondok (1942. márc. 15.) c. műve díszíti. Móricz levele a művésszel teremtett kapcsolatának fontos, de nem egyetlen bizonyítéka. Leánya, Móricz Virág rendszeresen írt tájékoztatót tárlatokról. írását épp abban a számban olvashatjuk, melynek címlapján a művész fametszete látható. 1 8 A Nemzeti Szalonban az 1941. évben rendezett kiállításon szereplő debreceniek: Berki Irma, Félegyházi László, Gáborjáni Szabó Kálmán, Holló László, K. Kalmár Anna, Senyei Oláh István. Közülük őt emelte ki: „Gáborjáni Szabó Kálmán uralkodik a kiállításon. Egészséges, bőtermő festő. Ért a mesterséghez s nagyszerűen tud fametszetet készíteni." A képzőművészetünkben addig ismeret15 Jócsik Lajos: A Kelet Népe. (Előadás a Móricz Emlékülésen, Debrecen, 1979. okt. 25—26—27.) 16 Gáborjáni Szabó Kálmán: Kútnál. 1936. Fametszet, papír. A képmező 189X148 mm. J. b. 1.: G. Sz. K. 17 „A debreceni-Vénusz. [...] Móricz Zsigmondnak annyira megtetszett ez a gipszbe öntött női alak, annyira magyarnak tartotta, hogy elnevezte debreceni Vénusznak ... mivelhogy Debrecenből kerültem elő szobrásznak". Medgyessy Ferenc: Életemről, művészetről. (Szerk., a képeket válogatta és az előszót írta Koczogh Ákos. Bp. 1960.) 86. 18 Móricz Virág: Debreceni festők. (Kelet Népe. VII. évf. 18. sz. 1941. okt. 1.) 28. :275
