Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET — KUNSTGESCHICHTE - Masits László: Lyka Károly, Móricz Zsigmond és Veres Péter ismeretlen levelei Gáborjáni Szabó Kálmánhoz

kalta lágyabb linóleum. ... A fadúc sima lap, a stílusos fametsző ezt a jelenték­telennek látszó tulajdonságot eleve, már képének komponálásánál kiaknázhatja. Valóban, Gáborjáni Szabónak ezen az ex-librissorozatán is fel fog tűnni a szem­lélőnek, hogy ő egyenest abból a sima fekete foltból indul ki, amelyet neki a még megdolgozatlan fadúc kínál. Ez a fekete folt az alap, amelyből aztán a for­mákat kifejti. Valóban alap s nem háttér, könyv jegyei nem árnyékok és fények fokozataiból alakulnak ki, hanem ebből a fekete alapból és a belőle kimetszett foltokból. Ilyenformán a két legellentétesebb elemből építi fel képeit: a fehér­ből és a feketéből. Mind a kettőre éppen az anyag, a fadúc alapvető sajátságai biztatják. Ezért joggal mondhatjuk, hogy könyvjegyei telivér fametszet-stílú­súak." A fenti részletekből kibontakozó elismerő vélemény is az író példamutatóan etikus magatartását és közismert, sokirányú képzettségét bizonyítja. Találkozá­suk művészi emléke az író részére metszett könyvjegy is (4. kép). * * A húszas évektől országos méretűnek nevezhető a parasztság tájegysége­kénti szociográfiai és irodalmi bemutatása. Móricz Zsigmond (1879—1942) ezen a téren is kiemelkedő szerepet vállalt több riportjával: Hortobágyi típusok (1923), Hortobágyi koksz (1923), Kiégett a Hortobágy (1923), életképével: Hídi vásár a Hortobágyon (1930). Küzdőtársa — Debrecenben egykor osztálytársa — Med­gyessy Ferenc révén értesült a Déri Múzeum avatásáról (1930. május 25). Móricz Zsigmond azt tervezte, hogy ez alkalommal a Nyugat májusi számá­ban „ . .. a mai Debrecen tudományos és írói világa egyetemlegesen vonulna fel. [...] ... szívesen mennék bele egy olyan tanulmányba, ami mondjuk a Horto­bággyal foglalkozik, sőt még egy pár melléklettel is gazdagíthatnánk. Május el­sejétől kezdve ugyanis művészi rajzok fognak a Nyugatban jönni... [.. .] Én, azt hiszem, ki lehetne hozni egy igen jó, igen érdekes és magas nívójú számot. Hajlandó vagyok olvasni és segíteni, válogatni s tanácsot adni." 1 2 Mivel tudott a Hortobágyon alkotó Boromisza Tiborról, Káplár Miklósról, népszerűsítésükre is gondolt. Érdekes elgondolása — az utókor nagy kárára — csak terv maradt. Az író baráti köréből több olyan művészt ismerünk, akik szívesen dolgoztak a Hortobágyon. Figyelemmel kísérte elsősorban a nemzeti radikálisok közé tar­tozó Gáborjáni Szabó Kálmánt, aki ezekben az években alkotta Parasztok 1 3 című fametszetsorozatát, mely egyik főműve. A szűkszavúságával is sokatmondó fa­metszetsorozatáról — a művészeti kritikusokat megelőzve — Juhász Géza így írt : „Nagy fekete foltjairól nyugalmasan világít felénk a paraszti sors. Egyszerű té­mák, puritán ábrázolással ; [...] sem néprajzi kuriózum nincs benne, sem pro­paganda-íz. [. . .] Aki megnézi a Tavaszi szántást, a Kapáló asszonyokat (5. kép) fényt lát a sötét földre áramlani,.. ." K 12 Móricz Virág: Móricz Zsigmond, a Nyugat új szerkesztője. A Petőfi Irodalmi Mú­zeum Évkönyve. (Szerk. : Baróti Dezső, Bp. 1963.) 22—26. 13 Parasztok. Gáborjáni Szabó Kálmán 10 fametszete. 1. Este, 2. Lakodalmasok, 3. Hús­véti locsolkodás, 4. Tavaszi szántás, 5. Kapáló asszonyok, 6. Súlykolás, 7. Kútnál, 8. Tűz, 9. Vasárnap, 10. Temetés. — (Angol, francia, német és olasz nyelven is). Ebből a sorozatból 300 számozott példány készült a művész saját kezű aláírásával. A met­szetek az eredeti fadúcról nyomattak Nagy Károly és Társai grafikai műintézetében. Kiadta: Dr. Bertók Lajos. Debrecen, 1936. Ltsz.: DM. II. 7/937. 14 Juhász Géza; Gáborjáni Szabó Kálmán: Parasztok. Válasz. 1936. szeptember. :273

Next

/
Oldalképek
Tartalom