Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET — KUNSTGESCHICHTE - Masits László: Lyka Károly, Móricz Zsigmond és Veres Péter ismeretlen levelei Gáborjáni Szabó Kálmánhoz
kalta lágyabb linóleum. ... A fadúc sima lap, a stílusos fametsző ezt a jelentéktelennek látszó tulajdonságot eleve, már képének komponálásánál kiaknázhatja. Valóban, Gáborjáni Szabónak ezen az ex-librissorozatán is fel fog tűnni a szemlélőnek, hogy ő egyenest abból a sima fekete foltból indul ki, amelyet neki a még megdolgozatlan fadúc kínál. Ez a fekete folt az alap, amelyből aztán a formákat kifejti. Valóban alap s nem háttér, könyv jegyei nem árnyékok és fények fokozataiból alakulnak ki, hanem ebből a fekete alapból és a belőle kimetszett foltokból. Ilyenformán a két legellentétesebb elemből építi fel képeit: a fehérből és a feketéből. Mind a kettőre éppen az anyag, a fadúc alapvető sajátságai biztatják. Ezért joggal mondhatjuk, hogy könyvjegyei telivér fametszet-stílúsúak." A fenti részletekből kibontakozó elismerő vélemény is az író példamutatóan etikus magatartását és közismert, sokirányú képzettségét bizonyítja. Találkozásuk művészi emléke az író részére metszett könyvjegy is (4. kép). * * A húszas évektől országos méretűnek nevezhető a parasztság tájegységekénti szociográfiai és irodalmi bemutatása. Móricz Zsigmond (1879—1942) ezen a téren is kiemelkedő szerepet vállalt több riportjával: Hortobágyi típusok (1923), Hortobágyi koksz (1923), Kiégett a Hortobágy (1923), életképével: Hídi vásár a Hortobágyon (1930). Küzdőtársa — Debrecenben egykor osztálytársa — Medgyessy Ferenc révén értesült a Déri Múzeum avatásáról (1930. május 25). Móricz Zsigmond azt tervezte, hogy ez alkalommal a Nyugat májusi számában „ . .. a mai Debrecen tudományos és írói világa egyetemlegesen vonulna fel. [...] ... szívesen mennék bele egy olyan tanulmányba, ami mondjuk a Hortobággyal foglalkozik, sőt még egy pár melléklettel is gazdagíthatnánk. Május elsejétől kezdve ugyanis művészi rajzok fognak a Nyugatban jönni... [.. .] Én, azt hiszem, ki lehetne hozni egy igen jó, igen érdekes és magas nívójú számot. Hajlandó vagyok olvasni és segíteni, válogatni s tanácsot adni." 1 2 Mivel tudott a Hortobágyon alkotó Boromisza Tiborról, Káplár Miklósról, népszerűsítésükre is gondolt. Érdekes elgondolása — az utókor nagy kárára — csak terv maradt. Az író baráti köréből több olyan művészt ismerünk, akik szívesen dolgoztak a Hortobágyon. Figyelemmel kísérte elsősorban a nemzeti radikálisok közé tartozó Gáborjáni Szabó Kálmánt, aki ezekben az években alkotta Parasztok 1 3 című fametszetsorozatát, mely egyik főműve. A szűkszavúságával is sokatmondó fametszetsorozatáról — a művészeti kritikusokat megelőzve — Juhász Géza így írt : „Nagy fekete foltjairól nyugalmasan világít felénk a paraszti sors. Egyszerű témák, puritán ábrázolással ; [...] sem néprajzi kuriózum nincs benne, sem propaganda-íz. [. . .] Aki megnézi a Tavaszi szántást, a Kapáló asszonyokat (5. kép) fényt lát a sötét földre áramlani,.. ." K 12 Móricz Virág: Móricz Zsigmond, a Nyugat új szerkesztője. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. (Szerk. : Baróti Dezső, Bp. 1963.) 22—26. 13 Parasztok. Gáborjáni Szabó Kálmán 10 fametszete. 1. Este, 2. Lakodalmasok, 3. Húsvéti locsolkodás, 4. Tavaszi szántás, 5. Kapáló asszonyok, 6. Súlykolás, 7. Kútnál, 8. Tűz, 9. Vasárnap, 10. Temetés. — (Angol, francia, német és olasz nyelven is). Ebből a sorozatból 300 számozott példány készült a művész saját kezű aláírásával. A metszetek az eredeti fadúcról nyomattak Nagy Károly és Társai grafikai műintézetében. Kiadta: Dr. Bertók Lajos. Debrecen, 1936. Ltsz.: DM. II. 7/937. 14 Juhász Géza; Gáborjáni Szabó Kálmán: Parasztok. Válasz. 1936. szeptember. :273
