Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET — KUNSTGESCHICHTE - Masits László: Lyka Károly, Móricz Zsigmond és Veres Péter ismeretlen levelei Gáborjáni Szabó Kálmánhoz

állításain hírt adott hazánkról, épp azokban az évtizedekben, amikor Magyaror­szág politikai és szellemi téren egyaránt elszigetelt volt. Sikere nyomon követ­hető az erőt sugárzó grafikáival illusztrált hazai, osztrák (1928), német (1930), holland, norvég (1935), francia, olasz (1953) könyvekben, folyóiratokban, napi­lapokban. Az Alföld legtekintélyesebb városával, Debrecennel egybeforrott életművé­vel a század első fele nagy, úttörő magyar grafikusai közé emelkedett. A negyve­nes évek közepétől Budapesten jelentős szerepet vállalt a művészeti élet meg­szervezésében. Később, mint tanár a Képzőművészeti Főiskolán. Köztudott, hogy irodalmunk jelesei mennyire irányítólag és folyamatosan hatottak képzőművészeink legjobbjaira. Azonban a két világháború közötti évti­zedekben a vidéken alkotók közül igen kevés volt azoknak a száma, akik az írókkal olyan szoros kapcsolatot teremtettek, mint Gáborjáni Szabó Kálmán. A magyarság, az emberiség sorskérdésein gyötrődő művész korának magyar iro­dalmával sem csak általánosan, vagy csupán esetenként foglalkozott. A családja által megőrzött, eddig ismeretlen dokumentumok itteni közreadásának egyik célja, hogy rámutassunk a művész és a kortárs írók termékeny kapcsolatára, melyről munkásságának méltatói eddig alig szóltak. Unokabátyja Szabó Lőrinc­nek. Az irodalom iránti érdeklődése mégsem szűkíthető családi kapcsolataira. Alkotói életútja törvényszerűen vezetett nagy íróinkhoz. Eltéphetetlen szálak fűzték Móricz Zsigmondhoz, Németh Lászlóhoz, Szabó Lőrinchez, Veres Péter­hez. Humánummal telített művészete, erkölcsi tartása képessé tette arra, hogy legnagyobb kortársainak szellemiségével azonosuljon. így válhatott azok meg­becsült küzdőtársává. * Lyka Károly (1869—1965) a XX. század egyik legnagyobb magyar művészet­történésze Gáborjáni Szabó Kálmán munkásságára már 1923-ban felfigyelt. Mint a Képzőművészeti Főiskola rektora, ajánlatára a 26 éves művésznek fametsze­tekből álló kisebb gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum részére is megvásá­rolták. 9 1927-ben jelent meg: Jézus élete (7 fametszet, Debrecen). Feltehetően a fenti metszetekre vonatkozik az a biztató hangú levél, melyet a metszeteit Lyka Ká­rolynak ajándékozó művész válaszként kap az Üj Idők szerkesztőségében is te­vékenykedő írótól (3. kép). Bpest 1927. V. 12 „Igen Tisztelt Uram, — nagyon köszönöm a szép metszeteket. Örülök, hogy nem ejtette el a grafiká­val való foglalkozást s hogy ily jó eredményre jutott. Jól tudom, mily idealiz­must kíván az ilyen munka a mi viszonyaink közt, viszont kárpótolhatja a fára­dozásáért az, amit vele elért. A fametszet az erőteljes és egyszerű kifej ezé sek(et) oly gazdag sorát kínálja, hogy igazán érdemes vele teljes odaadással foglalkozni. Szívélyesen köszönti Lyka Károly" Fejlődő kapcsolatuknak fényes bizonyítéka az a tanulmány, melyet Lyka Károly 1934-ben írt a művész könyvjegyeit tartalmazó kiadványba. 1 0 Fametsze­9 Hajdúföld. (1923. nov. 23.) G. Szabó Kálmán fametszetei. 10 Gáborjáni Szabó Kálmán Könyvjegyei. = A Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikaba­rátok Egyesülete Kiadványai II. (Bp. 1934. Készült Nagy Károly és Társai Grafikai Műintézetében, Debrecenben. 500 számozott példányban, 150 a művész aláírásával.) — „38. Leány mézesszívvel Lyka Károly) 1934." :270

Next

/
Oldalképek
Tartalom