Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET — KUNSTGESCHICHTE - Masits László: Lyka Károly, Móricz Zsigmond és Veres Péter ismeretlen levelei Gáborjáni Szabó Kálmánhoz

Masits László Lyka Károly, Móricz Zsigmond és Veres Péter ismeretlen levelei Gáborjáni Szabó Kálmánhoz Az első világháborút követő másfél évtized gazdasági, politikai és társadalmi megrázkódtatásai Debrecenben is nagymértékben gátolták a művészeti élet kibontakozását. De a város, akárcsak a múltban annyiszor, magára talált. Móricz Zsigmond meglátása szerint: „Debrecen az őstalaj. Kövér, kegyetlen, de életet terem." Gáborjáni Szabó Kálmán (1897—1955) festőművész is itt született.

1 (1. kép) A Képzőművészeti Főiskolára, majd itáliai tanulmányútjaira csak az első világháború olasz harctereinek dantei poklán át juthatott. A nép elesettsége, a legjobbakat nyugtalanító társadalmi bajok orvoslása már fiatal korában foglalkoztatták. A legnemesebb szándék vezérelte, mint nevelőt Debrecenben a Református Kollégium Tanítóképző Intézetében, 1922—1945 között. Alig 30 éves, mikor Debrecenben, az (1927. év június 19-én megalakult) Ady Társaság választmányának tagjaként a kivételes tehetségű szellemi erők tömörülésének egyik elindítója és mindvégig tevékeny részvevője. A Társaság három szakosztályában küzdöttek a konzervatív, a haladást gátló politika ellen. Gáborjáni Szabó Kálmán a képzőművészeti osztály előadójaként (elnöke Holló László festőművész) minden lehetőséget megragadott célkitűzéseik népszerűsítésére.

2 A művésznek 1927 október, november havában és 1928 októberében fába metszett grafikáit levélzáró bélyegeken is láthatjuk (2. kép). Az „Ady-emlékbélyeg" című sorozata alsó ívszélén ez olvasható : „A költő születésének 50 éves évfordulójára a Debreceni Ady-Társaság megbízásából kiadta a Debreceni Bélyeggyűjtők Egyesülete".

3 Az első világháborút követő kilátástalanság sem tudta engedelmességre bírni a magyar művészek egy csoportját. »A kedélyek lecsillapítására 1928 októberében sor került „A magyar irodalmi és művészeti kongresszus" megrendezésére. A megnyitó beszédet gróf Klebelsberg Kunó, m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter mondta. [. . .] Fel akarom hívni a kongresszus figyelmét a nemzeti gon1 Egyik őse Gáborjányi Szabó Sámuel lelkész a bihari táj gyermeke, a debreceni Református Kollégium neveltje. Szabó István: Kossuth nyomában az emigrációba... Egy néhai debreceni diák kalandos sorsa. Élet és Tudomány. XXX. 1976. III. 12 483—486. 2 Juhász Izabella: A debreceni Ady Társaság bibliográfiája (1927—1951). (Debrecen, 1977. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának bibliográfiai kiadványa 3.) 158. 3 A sorozat három összefüggő bélyegből áll, melyet különböző színű papirosra 3 sorban kék, piros és fekete színben nyomtak. Egy ívre 9 fogazott szélű bélyeget tervezett. :267