Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Ruszoly József: Megtámadott képviselőválasztások Bihar vármegyében (1861—1913)

ÖE. ». «5«SE!* DÔEoK ŐKZ1I A ROMÁNOK Ko liTKS-TA NYÁJÁT, CftORUitf ÛGYVKÏ» HÁ/il. I ' . / 2. kép törvényhozási szünet lévén, nem nagyon mozdultak meg, csak közvetlenül a választás előtt jelentek meg vagy tizenöten a kerületben. A Lukácsot felléptető Román Nemzeti Párt az első pillanattól kezdve sokkal szervezettebb és célratörőbb volt. A megyebelieket a szomszédos megyékből jött román értelmiségiek, főként lelkészek segítették, de a képviselőház román tagjai közül is többen — pl. Maniu Gyula, Vlád Aurél és Goldis László — megjelentek. Lukács és főkortesei rendkívül vigyáztak arra, hogy agitációjukkal ne váltsák ki a hatóságok beavatkozását és ne adjanak alapot a választás megtámadására sem. A néppel közvetlenebbül érintkező kortesek, elsősorban a román joghallgatók természetesen sokkal határozottabban fejtették ki agitációikat. Miközben a képviselőjelölt kifejezetten a nemzetiségi törvény (1868: XLIV. tc.) alapjára helyezkedett, hívei alkalmasint a magyarellenes kifakadásokkal sem fukarkodtak. A hatóságok magatartása sem volt egyértelmű. Maga Glacz Antal főispán a nyilvánosság előtt igyekezett semleges maradni, bár természetesen támogatta — még pénzzel is — a függetlenségi párti jelöltet. így is megtörtént, hogy miközben Kardos és hívei a román nemzetiségi izgatás miatt panaszkodtak, a főispán egy újságírónak adott nyilatkozatában kijelentette, miszerint Lukács és közvetlen emberei a törvények keretei között fejtik ki agitációjukat, mi több ,,igen szimpatikus és okos ember

?'-nek nevezte a román jelöltet. A koalíciós kormányzattal némileg szembenálló, még a korábbi szabadelvű érából maradt vármegyei adminisztráció tagjai, közöttük a rend fenntartására kitűzött főszolgabírák és szolgabírák sem túlságosan serénykedtek a budapesti jelölt támogatásában. Egy-egy intézkedésükkel kifejezetten a nemzetiségi pártnak kedveztek. 182