Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Egy angol utazó 1850 februárjában Bihar megyében és Nagyváradon

talionis 1 2 (hiszen a kodifikált jog egyértelműen ki van zárva) kielégítést kapott néhány főkolompos személyével és természetesnek veszem, hogy a teljes és tö­kéletes közkegyelem mindenki más számára egyaránt megfelelő és bölcs lépés lett volna. És azzal, hogy lehetőség nyílt a két ország polgári uniójára, úgy gon­dolom, — azokból az okokból, melyeket később kifejtek — még a lex talionis alkalmazásának hasznossága is kétséges volt. Beöthy Ödön képviselő, akire visszaemlékezem Pozsonyból — egyike volt a legerőteljesebb szónokoknak az országgyűlésen — nagyváradi születésű s en­nek a városnak a képviselője. 1' Belekeveredett a forradalomba, menekülnie kel­lett és Nagyváradon hallottam, hogyan öltözött parasztruhába, zsíros bundába (az eredeti szövegben is magyarul M. Gy.) és széles karimájú kalapba és a Kár­pátokban élt egy ideig pásztorként. Azóta találkoztam ezzel az úrral Londonban és elmondta nekem hogyan utazott át Bécsen anélkül, hogy felismerték volna, bár nagyon is jellegzetes külsejű ember. Inkognitóját úgy biztosította, hogy le­borotválta dús ősz szakállát, levágta hosszú fürtös haját. Parókában, borotvált állal és festett szemöldökkel a legjobb barátja sem ismerte volna fel. Röviden szólva, nem hiszem, hogy az első francia forradalom óta volt-e Európában olyan történelmi esemény, mely annyira bőséges lenne „hajmeresztő menekülésekben és a csatamező megható és véres történeteiben", mint a legutóbbi magyar há­ború. Nagyvárad a magyar mozgalom alatt a hadsereg nagy arzenálja volt. Mi­után engedélyért folyamodtam, hogy megnézhessem az erődöt és a kiterjedt harci tevékenység különböző színhelyeit, egy egész napot szántam erre a do­logra. Először az erődbe mentem, ahol még megvannak a régi török védőfalak és bástyák, 1' 1 melyeket a feudális kor magas falainak és tornyainak tovatűnése után építettek, de azelőtt, hogy Vauban és Cohorn 1'' matematikai leleményessége a védelem új rendszerét teljessé bonyolulttá tette. De az ötszög alaprajzú köz­ponti épület újonnan épült volt. Az orosz hadjáratot megelőző tél során itt mű­ködött teljes erővel a bankjegy-nyomda, a gyutacsgyár és egyéb hadfelszerelési kisüzemek. Az összes hadianyag közül az első lett a legfontosabb és a többiek beszerzésének a titka. De ezek az idők különböztek attól a kortól, amikor Krő­zus megmutatva arany kincseit arról értesült, hogy a vas azoknak is parancsol. Mert Magyarországon a papír parancsolt a vasnak, tekintet nélkül a tőkére, amin a brit rendszerű bankélet nyugszik — egyszerűen eo ipso olyan módon, mely ismeretlen a mi eszes északi szokásainkban. Röviden szólva, Nagyvárad több féle módon is Brummagem volt. 1 6 Az ágyúkat itt fúrták miután a városon kívül Szentmárton erdejében öntötték azokat, és sok más épületet mutattak nekem, melyek a különböző műveletek helyei voltak. De már nem voltak látha­12 lex talionis — a megtorlás joga, a „szemet szemért elv" alapján. 13 Beöthy Ödön (Nagyvárad, 1796 — Hamburg, 1854) reformpolitikus, 1830-tól Bihar vármegyei országgyűlési követ, 1848 tavaszán bihari főispán, majd decembertől er­délyi kormánybiztos. Emigrációja során Londonban, később Hamburgban élt. 14 A nagyváradi várat a későbbi erdélyi fejedelem II. Rákóczi György még mint vá­x-adi kapitány 1640—1642 között erősítette meg. A török 1660. augusztus 27-én fog­lalta el hosszú ostrom után, az új erődítésrendszert Husszein pasa építtette. A várat 1692. június 5-én foglalták vissza a császári hadak. 15 Vauban, Sebastien de la Pétre (1633—1707) francia hadmérnök, marsall. A várerő­dítés korszakos újítója, elsőnek épített terepviszonyokhoz alkalmazott erődítmé­nyeket. — Cohorn, helyesebben Coehoorn, Menno van (1641—1704) holland had­mérnök, a várépítészet egyik megújítója. 16 Birmingham tájnyelvi neve. Birmingham az angol fegyvergyártás fő központja volt. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom