Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kilián István: Menszáros Károly nagykereki gazdaságának inventáriuma 1837-ből
akkor neki csak legfeljebb 300 holdnyi területe lehetett. Ez adat bizonyára irreális, hiszen ily kicsiny területből nem tudott volna oly fényesen élni a család. Menszáros Károly komoly apparátussal dolgozik. Becsületesen vezeti a számadáskönyveket, tiszttartója vagy ispánja feljegyzi a béreseknek, juhászoknak természetben kiadott járandóságait illetve fizetését. S általában a precíz munkavezetés jellemezhette Menszáros Károly birtokirányító tevékenységét. Erre utal egyébként néhány egyéb természetű gazdasági irat, amely a hagyatékkal múzeumunkba került. 3 9 Mi található ebben a gazdaságban? Menszáros Károly tartott szarvasmarhát, juhot, lovat, sertést. Az állatok takarmányának tárolására különféle granáriumok, górék, színek épültek. A gazdasági udvarban természetesen külön egységet képez a kuriális épület, amelynek a berendezését az inventárium alapján teljesen rekonstruálni lehet. Menszáros Károly valószínűleg nem tartózkodott állandóan ebben a kuriális épületben. Legalábbis a berendezés szegényességéből erre lehet következtetni. Az udvar déli oldalán helyezkedik el a cselédház, a juhászház és a molnárház. A gazdasághoz két szárazmalom is tartozott. Valahol itt volt a kovács háza is, amelynek a szerszámkészlete nem lehetett túlságosan bőséges, legalábbis erre utal a megholt kovács elkobzott javainak alább közölt jegyzéke. Az uraság borát a Morgó nevű csapszékben mérték ki. Kideríthető, hogy milyen anyagból, s olykor az is, hogy hogyan építették az épületeket. A vesszőfonat általános. Az új cselédház építésénél valamiféle istrángot, azaz kötelet használhattak a vert falak készítésénél a földbevert faoszlopok felső végének összetartására. A leltár összeállítója a lehető legnagyobb részletességgel írja le az ajtókat, ablakokat, s soha nem felejt ki egyetlen hevedert, kilincset, zárat, riglit. Megpróbáltam a terület helyét is megállapítani a levéltárban lévő térképek segítségével. A 17. tételben kiderült, hogy volt egy úgynevezett tekerülleti szín. A tekerüllet kanyarodó patakmedret jelent. A telek határát tehát egy tekerülletnek kellett lezárnia, amelynek az udvar felé eső oldalán egy színt építettek. A térképeken az imént említett 42—39-es helyrajzi számú telek, a Varjas dűlő valamint a Kocsis sziget találkozásánál igazolja is ennek a „tekerülletnek" a létét. A 79-es tétellel szedi a leltározó sorba a curiális épületben található tárgyakat. A három szobában minimális a berendezés: egy-egy fogas, egyetlen nyoszoja, ágynemű, kanapé, öt karszék, egy asztal, egy komód, egy pohárszék. A pohárszékben cintányérok, cintálak, cincsészék stb. Rekonstruálni lehet a cselédházak alaprajzát, megtudhatjuk, hogy mit tartott a kocsmáros a csapszék helyiségeiben, s pontosan látjuk, hogy milyen szerszámokat használt az urasági kovács. A leltárt a meghalt kovács, a szökött csaplár valamint Menszáros Károly nagykereki tiszttartójának ingóságairól készült inventárium zárja le. A jegyzék — véleményem szerint — nagyszerű adalék a bihari gazdálkodásMenszáros Károly tehát majdnem 1200 holdon gazdálkodott. A pelei birtokot azonban még nem is számolták ide ebbe a jegyzékben. DM Irtört. gy. kézir. X. 76. 60. 2. Papszász Lajos pelbárthidai birtokait ismeri Fényes E.: i. m.: III. 215. A Papszászhagyatékban találtam egy másik inventáriumot is: „öszve írása A' Tekintetes Maádi Papszász Lajos Űr Pelbárthídi részbirtokában tanáltatott allódiális szántó, és kaszálló Földeknek Curiának azon álló épületeknek királlyi haszonvételeknek Jobbágyoknak, és azok úrbéri állományaiknak s tartozásaiknak. DM Irtört. gy. kézir. X. 76. 57. 1. 39. DM Irtört. gyűjt, kézir. X. 76. 38. 1; X. 76. 41. 1. — X. 76. 51. 1.; X. 76. 53. 1. — X. 76. 60. 1. 137
