Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kilián István: Menszáros Károly nagykereki gazdaságának inventáriuma 1837-ből
retségben volt Csokonaival. 2 4 S tulajdonképpen ennek az egykori kapcsolatnak a révén jutott a Déri Múzeum birtokába az úgynevezett Papszász-hagyaték. 25 Lajosnak az apja, György pártfogója volt a művészetnek, költőknek, zenészeknek. József is, valamint fivére György is az irodalom szeretetére nevelték fiaikat, leányaikat. S a család irodalomszeretetének misem erősebb bizonyítéka, mint a sárospataki nagykönyvtárban őrzött több kötetes kéziratos versgyűjtemény, 26 amit Felvidító néven ismer az irodalomtörténet, s azaz irodalmi hagyaték, amely 1975-ben került a Déri Múzeum irodalmi gyűjteményébe. 2 7 Kéziratos versgyűjtemények, drámatöredékek, klasszikus auctorok magyar fordítását az imént idézett munkámban mutattam be, s bizonyítottam, hogy a családban az irodalom iránti érdeklődés három generáción keresztül mutatható ki, követhető nyomon. Ma — több adat birtokában — úgy látom, hogy az ötödik generáció sem volt rest. Szerette az irodalmat, elsősorban a verseket, s könyvtárában megtalálhatjuk a legnevesebb magyar költők nyomtatott verseit, illetve azok kézzel írt másolatait. Még az ötödik generáció versgyűjteményével is találkoztam. Versgyűjtemény a XX. században! Azt hiszem, ma már túl sok értelme nincsen. Nagy jelentősége volt ennek a többnyire kollégiumi diákok köréből indult gyűjtőszenvedélynek akkor, amikor drágább volt a könyv, s amikor bizonyos verseket, még a legenyhébben szerelmes, népi dalszöveget is törülnie kellett a sajtótörvény lelkes őrének, a cenzornak. Papszász Lajos nemcsak ennek a verskultúrának, irodalomszeretetnek volt a reformkorban egyik példás egyénisége, hanem a reformtörekvéseknek is szószólója lett. Szárazbőn, Füzesabony mellett született. 1807. február 24-én keresztelték Átányban. Tanulmányait részben Debrecenben végezte, megfordult azonban Pozsony és Miskolc református líceumaiban is. A reformmozgalom feltehetőleg igen korán felkelthette érdeklődését. 1839-ben Heves megyét képviselte az országgyűlésen. 1846-ban már Bihar másodalispánja volt. 1841-ben vette el Menszáros Károly Eszter nevű leányát feleségül, s ekkor Biharba költözött. Felváltva lakott hol Kerekiben, hol a család másik birtokán, Pelén. 2 8 Papszász Lajost kedvelte a reformországgyűlések fiatalsága. Egyik „prófétai" hangvételű felszólalását így tömörítette naplójába az egyik országgyűlési fiatal, Szűcs Miklós: ,,Jaj a' nemzetnek, melly nem akar, melly nem bír haladni. Jaj a' nemzetnek, melly nem látja a' közelről fenyegető veszélyt." 2 9 Bihar történetírói nem ismerik Papszász Lajost, a hajdan Nagykerekiben lakó, jeles reformkori bihari követ, alispán életútját. 1862-ben halt meg. Gyászjelentését őrzi a múzeum, s halálát hírül adta a Magyar Tudományos Értekező is/' 0 Papszász Lajos, illetve felesége Menszáros Eszter leszármazottjai azok a Papszászok, illetve Sturmanok, akik a második világháborúig Kerekiben éltek. * 1 24. Vö. Csokonai Vitéz Mihály levelét Papszász Józsefnek. Dátum: Debrecenben, jún. 15-ik napján 1802. CSVMMM 903—904. 25. Vö. DM Irtört. gy. kézir.: X. 75. 103. 1.; X. 75. 175. 1.; 76. 1. 1. — X—76. 5. 1. X. 75. 182. 1 — X. 75. 187. 1.; X. 76. 1. 1. — X. 76. 75. 1.; dok. X. 75. 99. 1. — X. 75. 106. 1.; X. 76. 1. 1. — X. 76. 10. 1.; X. 76. 11. 1. — X. 76. 33. 1. 26. Pogány P.: i. m. 1958. 27. Kilián I.: i. m. 28. Életrajzát részletesen vö: Kilián I.: i. m. 29. Szűcs M.: i. m. I. 50. a. Szűcs Miklós jeles miskolci naplóíró volt. Élt 1820-tól 1886-ig. Naplója különösképpen érdekes a reformkorban és a szabadságharc idején. Kéziratos füzeteit őrzi a miskolci Herman Ottó Múzeum. Helytörténeti Gyűjtemény. Ltsz: 53. 4390. 15. Életrajzát vö:Szinnyei: XIII. 1185—1186; Kilián I.: i. m. 1972. 30. Magyar Tudományos Értekező. Pest 1862. I. 82.; A gyászjelentés ltsz-a: DM. Irtört. gy. dok. X. 75. 108. 1—3. 135
