Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kilián István: Menszáros Károly nagykereki gazdaságának inventáriuma 1837-ből
Kilián István Menszáros Károly nagykereki gazdaságának inventáriuma 1837-ből Nagykereki történetéről ma, alapos levéltári kutatások nélkül aligha lehet újat mondani. Községtörténeti monográfia a faluról nem készült, s most a helytörténetírás virágkorában sem írt senki Nagykerekiről. Alább az itt feltehetőleg hosszabb ideig birtokos Menszáros-család gazdasági épületeinek, s egész uradalmának inventáriumát közlöm, ez előtt azonban szólnom kell néhány szót a község históriájáról is. Kereki nevével először 1214-ben találkozunk. A XVI. században Ártándi Kelemen volt a földesura, a XVI. század végétől Báthori István erdélyi fejedelem, majd Bocskai István s még később Báthori Gábor birtoka volt. 1611-ben a császáriak foglalták el a várat és a községet. S ezután mintegy négyezer holdas határát több család birtokolta. 1 A Bucsy-, a Mártonosy-, a Hódossy-, a Csanády-, a Papszász-, a Bay-, az Ercsey-, a Péchy-, a Menszáros-, a Rásztokay-, a Vér- (Veér) és a Torma-családok osztoztak a községet körülvevő határon. 2 Lakosai számáról nem sok adatunk van. Nagy Lajos szerint 1828-ban 175 ház állt Kerekiben. 1050 lakosa közül 33 római illetve görögkatolikus, 5 görögkeleti, 1012 lakos viszont az ágostai illetve helvét hitvallást valló protestáns volt. : i Valamelyest növekedett a lakosság száma 1851-re. A vár ura ekkor Csanády Sándor és József volt. Több földesúr gazdálkodott azonban ekkor is itt. így a Papszászok, a Hódossyak, az Erdődyek, a Veérek, a Szilágyiak, a Forsterek és a Dobozyak. Fényes Elek a Menszárosokat már nem ismeri/' Úgy tűnik tehát, hogy a Menszárosok már talán a XVIII. században is urai voltak a község határai egy részének, 1851-re azonban vagy eladták birtokaikat vagy kihalt a Menszáros-család nagykereki ága. A lakosok száma tovább növekedett. 1930-ban már 2026 lakosnak adott a határ kenyeret. Felekezet tekintetében továbbra is a reformátusok voltak túlsúlyban. Fóris Anna és Kertész Tamás nem keresik azt az időt, amelyben a Menszárosok birtokot szereztek Kerekiben. 5 Mit tudunk a Menszáros-családról? Reiszig Bihar nemesi családainak egyik ismerője csak annyit közöl, hogy 1715-ben nyertek címeres nemesi levelet, 17781. Vö: Jakó Zs.: 273—274; Győrffy Gy.: 632; Mezősi K.: 98, 126. Csorba Cs.: i. m. 204—205. Vende 123. szerint 1332-ben egy pápai tizedjegyzékben már szerepel. 2. Vende: i. m. 122—123; vö, még: Fóris—Kertész: i. m. 501—502. 3. Ludovicus Nagy: i. m: 9. 4. Fényes E.: II. 203. Az 1300 lakos javarésze református. 5. Fóris—Kertész: 501—502. Ref: 1821; róm. kat: 105; gör. kel: 39; gör. kat: 27; zsidó: 26. A lakosok közül: 431 házban 1672 őstermelő, 150 iparos, 21 kereskedő, 33 közlekedési dolgozó, 32 közszolgálati alkalmazott, 22 nyugdíjas s 32 házi cseléd található. 100 holdnál nagyobb területtel rendelkezik Balogh Elemér, Bleyer Ede, Péchy Gábor, Platthy-család, Sturman György. 129
