Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - M. Nepper Ibolya - Sőregi János - Zoltai Lajos: Hajdú-Bihar megye halomkatasztere. I. Bihar

Irodalom: Êrdy János: Régiségtani Közlemények (Pest, 1858) 16. IV. tábla 1—2. Hampel: Der Goldfund von Nagyszent-Miklós (Bp., 1886) 159. 1. S. Reinach: A herpályi pajzsdudor Arch. Ért. 1894. XIV. 395—404. a dudor ábrájával. Pulszky Ferenc: Magyarország Archaeológiája (Bp., 1897) II. 16., 18., 113., 127. rajz. Jelentés Debr. város Múzeumának 1920. évi működéséről (Debr. 1921) 16—17. Fettich N.: Der Schildbückel von Herpály Acta Archaeologica I. 3. (Kopenhagen, 1930) 221. Zoltai L.: Debr. halmok (Debr., 1938) 51. Párducz M.: A szarmatakor emlékei Magyarországon III. (Bp., 1950) 68—69., 121. Herpályi Földvár Űjabb kőkori és bronzkori őstelep. Fekvése: Berettyóújfalu, Herpály-puszta, a berettyóújfalusi templomtól ÉKre 3.6 km-re, az újfalusi—szentpéterszegi műút D-i oldalán, kanyargó érmeder partján. É-felől szelíden lejtős. Méretei: T. sz. f. m.: 104 méter v. m. : 9 méter Régészeti adatok: Zoltai 1920. november havában kereste fel először a Földvárat, a herpályi szarmata sírhalmok ásatása után. A néphit szerint hétfejű sárkány őriz benne kincses pincét. Az ovális alakú, éppen frissen szántott halom felületén díszített cserepeket, agancsot szedett össze, simító és őrlőkő töredékeket, lenyomatos égett tapaszrögöket. Ltsz. : IV. 47/1920. 1—7. Zoltai 1921. szeptember havában végezte az első ásatást. A domb D-i lejtőjén egy 26 méter hosszú, 2 méter széles, 1.8 méter mély kutató árkot húzatott É-i irányban, felfelé a dombon. Továbbá két helyen 12 m

2 területen 3.6 méter mély aknát. Mivel az ásatás Déri Frigyes költségén történt, Zoltai a leleteket nem leltározta a városi múzeum anyagába, hanem azokról Déri Frigyesnek számolt be, táblákra csoportosított ábrák kíséretében. Csont- és agancsszerszámok, ép edények, díszített és díszítetlen edénycserepek, festett cserepek, kevés kőeszköz, egy rézpenge töredéke és 19 gr. súlyú, sodronyalakú aranyékszer kerültek elő. A talpcsöves edények, 2 db agyagkanál, szűrőedény töredékek, szarvasagancsból készült kapák, agancshegyből formált sípszerű tárgyak, 350 cm mélyen hatalmas katlan pirosra égetett feneke, mellette két cölöplyuk, égetett agyaggúlák, megszenesedett növényi magvak és két bölény szarv említendők még. A leletanyag szerint az őstelep alsó rétegeiben neolitikus eredetű és a bronzkorban szolgált főleg lakáshelyűi. Festett cserepei a bükki kultúrát képviselik. 1922. április havában volt a 2. ásatás és 1922. október havában a 3. Utóbbit Zoltai és Sőregi közösen végezték. A D-i lejtőn húzott 10 méter hosszú árokkal elérték az őstalajt, a legrégibb település nyomait. Benne 2 db nyéllyukas agancskapát és egy bölényszarvat leltek. Mindkét ásatás az eddigi leletanyagot gyarapította csont- és kőeszközökkel, edényekkel, edénytöredékekkel. Mivel a két 1922-es ásatás is Déri Frigyes költségén történt, Zoltai neki számolt el az ásatás eredményéről. Képes táblák kíséretében, melyek az összes leletanyaggal a Déri Múzeumban vannak. 10