Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)
III. 1972-1975. évi régészeti kutatás és műemléki helyreállítás A korábbi kutatások és bolygatások által árkokkal és gördökkel megbontott gazzal benőtt és a torony bejárati szintjétől 80-120 cm-rel magasabb rendezetlen terület vette körül a dombtetőn álló tornyot munkánk megkezdésekor. A torony északi falától 7 méterre északra felvett kelet-nyugati irányú alapvonalhoz mértük ki első kutatóárkainkat és tereprendezési szelvényeinket. 1912. évi munka Ez év feladatának a torony körüli terület rendezését és a templom maradványainak megkeresését, főbb méreteinek meghatározását tekintettük. Az augusztus 22.-szeptember 1. között elvégzett munkával a kitűzött célt teljes mértékben megvalósítottuk, és a jelentős méretű templomra vonatkozó főbb adatok birtokába jutottunk. 1 1 A főszentély és az északi mellékszentély feltárása A kelet-nyugati irányú alapvonaltól 1 méterre délre, egy azzal párhuzamos, 2 m széles kutatóárkot jelöltünk ki a torony nyugati falának vonalától 24 méterre kelet felé. Az árok hossza 7 m volt. Az árok mélyítése során, annak keleti felében egy észak-déli irányú, 120-125 cm széles kőfal maradványa került elő. E falnak tulajdonképpen csak az alsó kősorát találtuk meg, amely arra utal, hogy azt tervszerűen kibontották és az építőanyagot máshol használták fel. Az árkot északi irányba bővítve, megtaláltuk e fal további részét is, amely a kutatóárokban előkerült részre merőleges helyzetű, kelet-nyugati irányú. E részletből eléggé világosan láttuk, hogy a templom egyenesen záródó főszentélyének északkeleti része került elő. Ez a későbbiek során egyértelműen be is igazolódott, amikor a kutatóárkot mindkét irányba, észak és dél felé tovább bővítettük. A kutatóárok nyugati végében egy keskeny sávban elszíneződés, délnyugati sarkában pedig ,,falmaradvány" bizonytalan részlete mutatkozott. Északi mellékszentély Az 1. számú, fent említett kutatóárkot északi irányban szelvénnyé bővítettük, miután azon a részen további falmaradványok mutatkoztak. A főszentély északi falára merőleges helyzetben előkerült az északi mellékszentély kívülről egyenesen záródó keleti fala. Ez a falmaradvánv magasabb szinten került elő, mint a főszentély alapozása, s téglából épült falának egykor felszín feletti ré31 Az 1972-ben kezdődött kutatást a Megyei Műemléki Albizottság, Berettyóújfalu nagyközség Tanácsa és Hajdú-Bihar megyei Tanács építési osztálya kezdeményezte. Az ásatás és helyreállítás költségeit példamutatóan túlnyomó részben a helyi tanács vállalta, támogatást nyújtott az Országos Műemléki Felügyelőség is. Az ásatást a szerzők irányították. Jelentésüket lásd a Magyar Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum Adattáraiban. 75
