Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)

A II. világháború pusztítása utáni állapot ség foglal be".

2' A szűkszavú jelentésből mindenesetre kitűnik, hogy az 1950 ** 26 Járdányi Paulovits István 1950. július 12-én kelt jelentése a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárában 428. B. VI. 1950. sz. alatt. A jelentés nem szól a felszínen vagy még inkább a kutatóárkokból előkerülhetett leletekről, csak annyit, hogy a sánc és árok „. . . noha a leletek igen szűkszavúan beszélnek, igen valószínűnek látszik, hogy az Árpádkornál, sőt talán a honfoglalásál is régibb eredetű". - A Déri Múzeum Régészeti Gyűjteményében az ásatás anyagából csak évek múlva lett beleltározva 4 db fejes vasszeg, 1 számszeríj nyílkulcs(?) és 2 db ismeretlen rendeltetésű vas- illetve bronz-töredék, mind XIV-XVI. századinak jelölve (ltsz. IV. 57. 6. 1-7.). Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi lett a sorsa a nyilvánvalóan nagy mennyiségben előkerülhetett kerámiának, hiszen 1972-ben a felszínen is találtunk Árpád-kori cseréptöredékeket. - Az 19441961. között a megyében végzett régészeti kutatások összefoglaló kataszterébe sajnálatosan kettős hiba is becsúszott Herpálynál: először a Csonkatorony dombja, ahol az 1950. évi kutatás történt, Herpályi domb név alatt egybe lett olvasztva a herpályi Földvárral, ahol Korek József és Patay Pál 1955-ben végeztek hitelesítő ásatást; másodszor az 1950. évi kutatásról szóló mondat fogalmazása tévesen azt sugallja, hogy „feltárás során megállapítást nyert" a templom háromhajós, kéttornyos volta. Lásd Kralovánszky Alán: Hajdú-Bihar megyei régészeti kutatások 1944-1961. (Leletkataszter). Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964. (Szerk. Béres András, Debrecen, 1965) 35-36. 71