Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)

Némák J. olajfestménye, 1920-as évek Amennyire felbecsülhetetlen volt Zoltai eredményes munkája a herpályi Földváron, annyira fájlalhatjuk, hogy nem kezdett hozzá Zsák Adolf ásatásának befejezéséhez s a Csonkatorony dombja tervszerű megkutatásához. Bizonyosra vehetjük ugyanis, hogy Zoltai, aki kora színvonalát meghaladó ásató volt, de különösképpen is úttörője a komplex régészeti-történeti vizsgálódásnak, az 1920-as években még megelőzve a későbbi szakszerűtlen bolygatásokat, sok lényeges megfigyelést tehetett volna. Ez annál inkább hangsúlyozandó, mert egy bő évtized múlva Reszeghy Lajos a Berettyóújfaluban elhelyezett Bihar vármegyei levéltár segédlevéltárosa, a megyei régészeti és történelmi egylet titkára, mint amatőr „régész" hozzáfogott a templomalapok feltárásához. Az általa végzett „feltáró munkáról" semmilyen dokumentum nem maradt fenn. Reszeghy kérni akarta Sőregi János régész, a Déri Múzeum akkori igazgatója segítségét, de az figyelmen kívül hagyta meghívását, mert nem akart közreműködni a Múzeumok Országos Felügyelőségének engedélye és tudta nélkül kezdeményezett műkedvelő akcióban. Tardy György - a herpályi puszta birtokosa - akkor az egylet elnöke, szintén megbánta a Reszeghynek nyújtott segítséget, aki még az egylettől kapott anyagi támogatás elszámolására sem volt hajlandó. Az 1972-1974-ben végzett kutatásunk során észlelt teljesen tervszerűtlenül elhelyezett „kutatógödrök" maradtak az 1934 nyarán végzett „ásatás" egyedüli bizonyítékai. Feltehető, hogy Reszeghy, aki a rendelkezésünkre álló adatok szerint a déli torony északnyugati-északkeleti környékét ásatta fel, bolygatásaival megsemmisített sok értékes követkekeztetésre lehetőséget nyújtó rétegtani jelenséget a templom délnyugati részében. Szerencsére a délnyugati pillért nem találta meg. 5* 67