Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)
nincs betejezve s hogy a többi közt a szentély belső tormájára nézve az eddigi ásatás minden kétséget kizáró felvilágosítást nem ad." A feltárás folytatása azonban elmaradt. A falmaradványokat 1903 tavaszán nyilván visszatemették. Persze feltételezhetjük, hogy az előző év novemberétől szabadon levő falak így tovább pusztultak. Viszaemlékezések szólnak arról, hogy ekkor is sok téglát elhordták a Csonkatoronytól. Egy 1902. december 12-én készült fénykép megörökíti az ásatás résztvevőit és a romos déli tornyot, melynek állagvédelmére, a szükséges és javasolt falmegerősítő munkák elvégzésére Berettyóújfalu városa 1902-ben 1500 forintot szavazott meg. 1904 nyarán a helyreállítást el is végezték, melyhez anyagi támogatást adott Tardy Sándor is. 1 8 A munka során melyet Bartha Móricz a nagyváradi államépítészeti hivatal főmérnöke tervezett meg, a Csonkatorony déli oldalán a kis lőrésszerű ablak alatti falhiányt felfalazták. A nyugati oldalon rekonstrukcióval helyreállították a támpilléreket, az omladékos ablaknyílást pedig új, kettős ablak megoldással cserélték ki. Az északi oldalon a torony bejáratát, a karzatajtót és a felső szint ablakát sikerült az eredeti formájában kiegészíteni és megerősíteni. Aláfalazással biztosították a torony keleti oldalán még meglevő eredeti falindításokat s ugyancsak aláfalazták az északkeleti sarkon megmaradt eredeti falmaradványt is. A tornyot tetőzettel látták el és fekete cseréppel fedték be. A Bunyitay által leírt és lerajzolt párkányzat visszaállítására nem került sor. Mielőtt tovább kísérnénk a Csonkatorony történetét, illetve a herpályi monostorra vonatkozó kutatást, idézzük mégegyszer Némethy Gyulát. Több tatárjárás előtti templomunk, elsősorban a báthmonostori, párhuzamba vonásával megállapítja -,,... a herpályi XII. század végén, vagy a XIII. század elején, a tatárjárás előtt épült benczés-monostor ó-román stílusú három hajós kisebb bazilika volt, téglából épült nyers építmény, Rohbau, négy holdosztályos mellékhajókkal, melyek belül apsidiolban, kis apsisban, kívül egyenes fallal záródtak, míg közülük a főhajó apsisa, a szentély jelentékenyen kiszökött." 1 9 A herpályi monostor tatárjárás előtti meglétére vonatkoztatható egyetlen adat a Váradi Regestrum egyik 1222. évi esetében ismerhető fel. Ekkor Gottfridus aradi prépost a nádorispánnak tett panaszt, mivel -,,... in praedio ecclesiae de Pauli, nomine Heyka, occisus esset servus ecclesiae . . .", azaz a pályi monostor Ajka nevű birtokán megölték a prépostság egyik szolgáját. Karácsonyi János és Borovszky Sámuel, akik 1903-ban a Regestrum szövegét az esetek eredeti időrendjében kiadták, nyilvánvalóan Bunyitay álláspontját ismerve, az említett pályi monostort Herpályra helyezik. Kandra Kabos, aki 1898-ban a Váradi Regestrumot magyar fordítással is ellátva közreadta, még azt írta, hogy ,,pályi egyház- vagy monostorról nincsen tudomásunk s annak Heyka nevü birtoka tekintetében is tájékozatlanok vagyunk". 2 0 A Csonkatorony az 1904. évi restaurálás után hosszú ideig jó állapotban volt. Az elvégzett falmegerősítések, a toronynak tetőzettel való ellátása, de különösen is a Tardy Sándor majd a fia György további gondoskodása következtében sikerült megmenteni ezt a jelentős épületmaradványt. Sajnálatos, hogy nemcsak a teljességre törekvő régészeti feltárás maradt el, de a monostor történetére, illetve Herpály falura vonatkozó kutatás is abbamaradt. Zoltai Lajos, a debreceni Déri Múzeum akkori kiemelkedő képességű és 18 Magyarország műemlékei, i. m. I. 167, III. 228. 19 Némethy i. m. 18. 20 Regestrum Varadierise . . . hasonmás kiadása Karácsonyi János és Borovszky Sámuel által. (Budapest, 1903.) 279-280. Nr. 303. (203.) - A Váradi Regestrum, értelmezi Kandra Kabos. (Budapest, 1898.) 320-323. 64
