Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)
Részlet Herpály 1842. évi térképéből mi okból, ki volt véve az uradalmi kötelékből; hanem inkább, hogy 1373-ban puszta volt. . K. IS!agy Sándor 1884-ben megjelent és az Osváth könyvéhez hasonlóan széles körben olvasott munkájában - bár Bunyitay eredményeit már ismerte tovább terjesztette az állítólagos feliratos kőről szóló hagyományt a pálos szerzetesekkel kapcsolatban. Az Árpád-kori prépostság kései bizonyítékai közé sorolja, hogy az ő korában is adományozták a herpályi préposti címet, melyet akkor Bogisits budavári plébános viselt. Megadja K. Nagy a Csonkatorony leírását is : „. . . 2 és fél öl széles, 7-8 öl magas ... a város keleti szélén, szántóföld közepén egy dombon búsan, mogorván emelkedik. Déli oldalon 1 és fél öl magasan van egy kis boltíves keskeny ablak, mely a téglák kihullása miatt lenőtt egészen a földig s ott már félölnyi széles nyílást képez; a fal teteje felé öl magas s fél öl széles ablakok vannak a torony déli és nyugati oldalán, melyek felül oválisán mennek össze, de a felettük levő fal kiszakadván, a hézag felnyúlik egészen a tetőig, - - - e hézagok mellett jobbról balról 3-3 (görbe cserép forma) kis bolthajtás van." A templomdomb körüli árkot K. Nagy már nem említi. Láttuk korábban, hogy azt 1858 körül a földbirtokos behúzatta — Bunyitay szerint itt húzódott a kerítés - de a külső nagyobb vizesárok megvolt. Mint a szájhagyomány után írja: ,,A török világban erősségül szolgált e kolostor, mit mutatnak a körülkerítő mély sáncok. Hogy mikor 10 Bunyitay i. m. III. 239. Különösen is figyelemreméltó, hogy a herpályi uradalom birtoklásáért éveken át folyt perben 1425. július 5-én hozott országbírói ítélet, mely az uradalmat egyenlően osztja meg a Rozgonyiak, Pásztóiak és Tarköziek között, nem említi az apátságot, illetve annak kegyurasagát. Lásd: Béke fi Rémig: A pásztói apátság története. 1190-1702. (Budapest, 1898) 196-198. és u. o. Oklevéltár. XLIIL, XLIV. és XLV. oklevelek a 303-311. oldalakon.