Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)

ból való volt/' Bizonyosra vehetjük azt is, hogy az 1840-es évek után, de legkésőbb 1858 körül a templom hajójának és a kápolnának a század elején még látható fennálló romjai teljesen elenyésztek. Tégláikat elhordták, az alapokat feltételezhetően éppen a fentebb említett tereprendezés során földdel borították be. Annyival inkább is sajnálatos, hogy a herpályi templomromnál nem folytattak komolyabb régészeti kutatást amíg még a falmaradványokból több megvolt, mert különben a magyar archeológia figyelme éppen 1854-ben fordult Herpály felé. Ekkor került ugyanis elő a Tardy-tanya közelében az európai hírű germán aranyozott ezüst pajzsdudor s később a régiségeket gyűjtő földbirtokos, Tardy Sándor kezdeményezésére a lelőhely közelében több kisebb dombot megástak, melyekből népvándorláskori és középkori leletek és embercsontok kerültek elő. ' Az egyháztörténeti irodalomban tovább terjedt a nyírpályi prépostságnak Herpállyal való azonosítása, annak ellenére, hogy Römer Flóris és Knauz Nándor általában emeltek kifogást Keresztúri vélekedésével szemben a nagyváradi püspökség területére helyezett apátságok és prépostságok számát tekintve is. Rupp Jakab jelentős egyháztörténeti munkájának harmadik kötetében, mely 1876-ban jelent meg, továbbra is Herpályra teszi a nyírpályi, azaz monostorpályi premontrei praelatúrát.

1' Bihar megyei kutató- és gyűjtőútja során 1878. szeptember 22-én felkereste a herpályi templomromot Römer Flóris, a magyar régészettudomány egyik nagynevű megteremtője. Tardy Sándor meghívására. Útjára itt is elkísérte Storno Ferenc festőművész, aki néhány nappal korábban már kiment Herpályra és lerajzolta a Csonkatornyot. Mivel Römer írta le először hitelesen a herpályi romot, szövegét teljes egészében idézzük. ,,Feltűnő, hogy az egész szembeötlő torony téglából van felépítve, minden kőnek közvetítése nélkül, falszalagokkal és négyszögű fejű pillérekkel és oszlopokkal. Storno rajza (tig. I.) mutatja a még most is 13,30 méternyi toronyrészt, mely az észak-nyugati oldalon alulról felfelé oldalszalagokat tüntet tel, és pedig két összehúzódó esvetövel; a második osztálynál hármas gerenda lyukakat, ícllebb kitört kerek nagy ablakot látunk, melyet kerekívű, a szalagokig nyúló téglapárkányzat koronáz meg. Kelet felé, ahol a templom hajdan állott, befejezett és az átmenetet engedő nagy kerek ív egyik oldala tűnik tel, melyből a ^ toronyba is volt a régi bejárás. Az emeleten, mint Sz. Miklóson nagyobb űr következik, mely kerek ablakba végződik, a fölött volt a tető orma, aztán négy négyszögű gerenda helye, és megint egy be nem végzett ablak, mely fölött a párkánynak nincsen nyoma. Ide számítandó II. azon félpillér mely kelet felé nézvén, a torony keleti oldalán látható; a III. ablak mutatja szemközt és oldalt azon téglapárkányzatok szerkezetét, melyek még mai napon is egészben megvannak. - fig. IV. mutatja a torony déli oldalát, régibb Herpályon lévő rajz szerint, melyet itten csak 4 Némethy Gyula : A herpályi-i Csonkatorony és a kiásott templomalapok. A Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet 1903'909-iki Évkönyve. (Szerk. Kiss Kolos Jenő, Nagyvárad, 1909) 15, 18, 19, - Némethy a herpályi puszta akkori birtokosa, Tardy Sándor szóbeli közléseire hivatkozik. 5 Tardy György-. Berettyóújfalu keletkezése, története, fejlődése (Berettyóújfalu, 1937) 16. 6 Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre... I-m. (Pest, 1870-1876) III. 282. 4* 51