Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Dankó Imre: A Bihari Múzeum története

szépen mutatta a múzeum első évtizedeiben benne és körülötte dolgozó kiváló kutatók érdeklődési körét.

0 Ez a múzeum vetette meg az alapját, a ma a volt róm. kat. püspöki palotában elhelyezett Muzeul Tarii Clisurirol-nak, mely kevéssel ezelőtt ünnepelte fennállásának centenáriumát.

0 A váradi múzeum mellett egyetlen más múzeum sem létesült Biharban. Itt is az volt a helyzet, hogy a nevezetesebb iskolák különböző gyűjteményei helyettesítették úgy-ahogy a múzeumot. A nagyszalontai állami gimnázium - amely a XVII. században keletkezett nagynevű partikuláris iskola utódja volt - különböző gyűjteményeiben (érem-, régiség-esztétikai gyűjtemény, természettani szertár, természetrajzi gyűjtemény és földrajzi gyűjtemény) is felfedezhetjük a múzeumi gyűjtés némi nyomát.' Hasonlóan a belényesi gör. kath. főgimnázium gyűjteményeinél (régiség gyűjtemény, természetrajzi gyűjtemény) is/ Különben a megye déli részei a gyulai, az északnyugati részek a debreceni, az északi pedig a nagykárolyi, szatmári, illetve nagybányai, a keleti részek pedig a kolozsvári múzeumok hatáskörébe kerültek. A bihari múzeumügy fejletlenségéhez hozzájárult az is, hogy a múlt századvégi, századfordulói közvélemény egyedül a régészetben látta a múzeum feladatát. A többi múzeumi tudományág háttérbe szorult vagy figyelemre se méltódott. A képzőművészet háttérbeszorulása könnyen magyarázható a vidék szegényes képzőművészeti életével, a műalkotások drágaságából származó hozzáférhetetlenséggel, a helytörténeté pedig az ereklye-tárgyak gyűjtése felé történő elhajlással. Meg kell említenünk, hogy Biharban éppen ezen a téren történt valami : Nagyszalontán az Arany-emlékek összegyűjtése, amiből aztán az Arany János Emlékmúzeum fejlődött ki." Érdekesen a néprajz sem váltott ki nagyobb visszhangot. Mégpedig azért nem, mert éppen vidékünk visszamaradottsága folytán a népélet színes, de ugyanakkor hétköznapi, mindenki számára közvetlenül elérhető, szemlélhető volt. Bár a közvélemény ezen korlátozó szemlélete nem kedvezett a múzeumlétesítésnek, a régészet terén akadtak próbálkozások. Ezek azonban valóban csak próbálkozások voltak és minden esetben megmaradtak a magángyűjtemény szintjén. Tanulságos ide vonatkozóan Márki Sándort idéznünk, aki ha ki nem is mondta, le sem írta, nagyon hiányolt Sarkadon egy helyi múzeumot. Márki Sándor még szinte gyermek korában megírta Sarkad történetét.

1" A település és környéke őskoráról ezt írta: „A határ nem egy részében, különösen mégis az úgynevezett Peckesvárban, vamint a város belsejében levő várban s a szőlők aljában futó sáncban is gyakran találnak nevezetes agyag- és bronzkészítményeket, melyeket a kő- és bronzkorszakra kezdenek visszavezetni. Ezék legnagyobb része jelenleg a biharvármegyei történelmi társulat gyűjteményében foglal helyet s az 1876-i nemzetközi régészeti kongresszus tárlatában bizonyos feltűnést keltettek."

1

1 Magánál az idézett szövegnél tárgyunk szempontjából még érdekesebb a hozzáfűzött megjegyzés. Ez így szól: »A hivatalos „Cata5 Radisics Jenő: Képes kalauz Ipolyi Arnold gyűjteményéhez. (Budapest, én.); Hegy esi Márton: A biharmegyei régészeti és történelmi egylet évkönyve 1885'86-1887/88. (Nagyvárad, 1888.); Karácsonyi János: A biharvármegyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet jelentése az 1888—92. évekről. (Uo. 1893.) ; Uő. : Emlékkönyv a biharvármegyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet múzeumépületének s a benne levő kettős gyűjteményének megnyitó ünnepéről. (Uo. 1896.) - Kalauz a biharvármegyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet múzeumához. (Uo. 1896.) - Karácsonyi János: A biharvármegyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet 1896 97-i évkönyve. (Uo. 1897.) - Némethy Gyula: A biharvármegyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet 1901/1902. évkönyve. (Uo. 1902.) - Kis Kolos Jenő: A biharmegyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet évkönyve az 1903/1909. évekről. (Uo. 1909.) stb. 6 Sever Dumitrascu (szerk.) : Centenar muzeal Oradean. (Oradea, 1972.) 824. 7 Magyar Minerva im. 430-431. 8 Uo. 33. - Vö. : Istoria gymnasiului gr. cath. de Beius. (Belényes, 1896.) 9 1894-ben alakult meg Nagyszalontán az Arany Emlékegyesület, amely 1899-ben a Csonkatoronyban megnyitotta Arany János Emlékmúzeumát. Móczár Jószef (szerk.) : Nagyszalonta 1606-1906. (Nagyszalonta, 1906.) 242-244. 10 Márki Sándor: Sarkad története. (Budapest, 1877.) 11 Uo. 15. "350