Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Jakab László: Berekböszörmény földrajzi nevei

Jakab László Berekböszörmény földrajzi nevei Berekböszörmény (Berekböszörmíny, Böszörmímbe) önálló tanácsú község a berettyóújfalui járásban a Sárrét szélén. Lakossága tisza magyar, számuk a tanácselnök közlése szerint 1973 tavaszán 2573. Az 1973-as népszámláláskor 2738, 1960-ban pedig 2906 volt a falu lakóinak a száma. A község a román határon fekszik, és ez a határmenti helyzet nemigen kedvez a népesség növekedésének. A falu határa 4284 hektár. Ezen a területen két termelőszövetkezet, a Petőfi és a Szabad Föld gazdálkodik. Az egyénileg gazdálkodák száma nem jelentős.

1 A mai Berekböszörmény területe már az őskorban is lakott hely volt. Máté László általános iskolai igazgató gondosan számontartja a területről előkerülő leleteket, és belőlük kis gyűjteményt is alapított. A határban a Korhánydomb környékén i. e. 5-6000 évvel éltek emberek, más részekről pedig bronzkori leletek kerültek elő. Az erdős, mocsaras vidéken szívesen telepedtek meg a nomádok. 1965-ben egy szarmata kislány sírja került felszínre a határban. Jakó Zsigmond „Bihar megye a török pusztítás előtt' című művében közli, hogy a középkorban a mai Berekböszörmény helyén két falu, Berek és Böszörmény állt. Böszörmény a régebbi, ezt Kálmán király rendeletére mohamedán kálizok alapították, akik a XIII. századra már beolvadtak a magyarságba. Feltehetőleg ezekről a lakóiról kapta a falu a nevét. Böszörmény a XV. század elején mezőváros. A két falu a középkor végén egyesült.

2 A falu nevének első előfordulásai: 1291: Buzurmen (Büszürmény), 1391: Bezurmen, Kysbezermen (Beszürmény, Kisbeszermény), 1396: Nagbezermen, Berekbezermen (Nagybeszermény, Berekbeszermény), 1496: Bezermen, Berekbezermen (Beszermény) (vö. Jakó: im. 210.) A község határában még több település is volt, amelyek azonban elpusztultak. Ilyen volt például Méhes, és feltehetőleg volt itt egy Besenyő nevű lakott hely is (Jakó: im. 211). Nem messze volt a falutól egy Vemeld nevű község, amelynek neve a böszörményi határban levő Vernyike határrésznévben maradt fenn (uo.). Két külön településre utal a Kisböszörmény és a Nagyböszörmény elnevezés is. A XVI. századtól a Csáky család birtokába kerül a falu, és sorsa ezután szorosan összekapcsolódik a körösszegi vár sorsával. A törökök többször elpusztítják, így például 1554-ben, 1658-ban, 1660-ban. A falu lakói 1605-ben Bocskai mellé álltak, és a települést hajdú városnak nyilvánították. A Csáky család a XVIII. században építtette a ma is fennálló kastélyt. 1775-től jegyzőség lett a faluban, ettől kezdve van anyakönyv. 1 A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973; Magyarország Helységnévtára 1967 2 Jakó: im. 87. és 210. "311