Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása

csony szénatartó, amit a juhok körülállva, falatonként húzgálták ki belőle a szénát. Így nem tapsták, nem pocsékolták el. EXPORT BÁRÁNY = A mai nagyüzemi gazdálkodásban előre leszerződik a bárányszaporulatot és húsvét előtti hetekben nagy tételben szállítják a külföldi kereskedő partnereknek. így pl. a tiszántúli közös gazdaságok 1969 húsvétra 10 000, egész évre 60 000 gyenge bárányt szállítottak. (Népszabadság, 1969. II. 25.) F FAKAMPÓ = A juhászkunyhó vályogfalába vert görge faág, vagy faragott kampó, amire tarisznyát, kabátot, egyebet akasztanak. FAKÖZ = A szín, vagv hodály tetőfái, ún. szelementák közt levő távolság, mely a benn elhelyezhető juhok számának meghatározására szolgál. Általában egy faköz 10 juh számára elég férőhelyet jelent. Eszerint nevezték 5-10, vagy ennél nagyobb taközös hodálynak, színnek, ami azt jelentette, hogy 50, 100, vagy még több állat fér benne. A gazdaságba újonan belépő tag, ha nem volt elég nagy a hodály, juhai száma szerint toldhatott hozzá, 1-23 faközt, ami a továbbiakban állandó jogrészességet jelentett. FAKÖZJOG = A gazdaság közös épületeit, színeket, hodályokat a tagság közösen építette. A gazdagyűlésen számot vetettek, hogy mekkora legyen, mennyi anyag kell hozzá, mennyibe kerül. Ezt elosztották a faközökkel s az így kapott öszszeg lett a faköz értéke. Aki a közös épülethez pénzzel, munkával, anyaggal hozzájárult, ennek arányában kapott 1-2, vagy több taközjogo

t. A faközjog a gazdaság tagjai közt eladható volt, vagy a családban örökölhető. A gazdaságon kívüli személy nem szerezhette meg. Minden egyes faköz 10 juh tartására adott jogot a tulajdonosnak. Üjonnan belépő tag is szerezhetett ilyen jogot, ha a megállapított öszo szeget a gazdaság pénztárába befizette. FEJÉS = A tej elvétele az anyajuhoktól. Mint bizonyos jog, vagy bér is szerepel. Némely helyt a gazdáké a vasárnapi fejés, vagy a juhász bére egyik tétele „egy napi fejés". Általános gyakorlat az volt, hogy a juhász kb. 2-3 heti fejést kapott apadóra. FEJŐS NYÁJ = Leellett anyanyáj, melytől a szopós bárányokat eladták, így a tejet nem szoptatják, hanem fejik. FEJŐRUHÁ = Ritka szövésű, mosott ruha, amit fejéskor a fejő ráterít az edényre és ezen a ruhán át csorog a tej, hogy a szennyeződést megakadályozza. FELJÖN AZ IDŐ = Vihar készül. „Ha feljött az idő, behúzódtunk a temető gerádgyába !" FELLASKÁZ = Szeletekre vág. Az oltó készítéséhez a gyomrot tellaskázták. FELPÉNZ (telpíz) = Előleg. A leszerződött juhász felpízt vett fel, hogy biztosítsa magát. Jószágeladásnál az alku után a vevő is felpízt, más néven foglalót adott, jelezve, hogy vételi szándéka komoly. FELZSENDÜL = Növekszik, hízik. A kövér legelőn „a rossz bárán is felzsendül". FÉLSZER (félcer) = Félereszesre épült, nádtetős épület. Oldala deszka, vagy veszszőfonás. A juhnyáj nyári szálláshelye, udvarokban pedig a szekér, eke stb. tárolási helye. FÉLSZER JOG (fécerjog) = Juhgazdaság közösen épített épületének használatát a tagok hozzájárulásának mértéke határozta meg. örökölhető és eladható volt. Lényegében azonos a hodály- és színjoggal. FÉREG (fíreg) — Az állatokon található élősdi, vagy sebben kikelt rovarálca. De így nevezik az apróbb mezei állatokat, egeret, ürgét, hörcsögöt stb. is. FÉRGÉSZÉS (fírgíszís) = A juhász egészségügyi tennivalója. El kell távolítani a juhokba ragadt kullancsot, vagy a sebben levő álcákat. A juhász fogadásakor kikötötték, hogy a férgészésért külön fizetség nem jár. A gazdák, ha látták, hogy a juhász gondját viseli a nyájnak, étellel, itallal jutalmazták. FÉRGÉSZŐFA (fírgíszőfa) — A juhász által készített, mintegy arasznyi hosszú, egyik végén hegyes faeszköz, amivel az élősdieket, vagy a sebben levő nyűveket kipiszkálta. Állandóan magánál hordta a tarisznyában. FÉSŰS MERINÓI = Ma általánosan tenyésztett juhfajta. Gyapja göndör, vékonyszálú. FIAZTATÖ = Közvetlen a fialás előtt álló anyajuhok számára készített ketrec, vagy külön ól. FOGADÁS = Pásztorfogadás. Hagyományos ideje Mihály nap, szept. 29. FÖGAZDA = A juhgazdaság megbízott vezetője. A tagok maguk közül választják három évre, de korlátlan ideig újraválasztható. Nevezik számadónak, számadógazdának is, mert az év végi közgyűlésen elszámol a gazdaság évi bevételével, kiadásaival, ismerteti a gazdaság anyagi állapotát. FŐKÖNYV = A juhgazdaság pénztári könyve, amelybe nemcsak a bevételt, kiadást jegyzik fel, hanem a gazdasági alapszabályokat, pásztorbért, gazdasági eseményt is. Minden év végén lezárják és az elszámolást az ellenőrök hitelesítik. A főkönyvet a főgazda vezeti. FUNDUS = Belső telek. A régi joggyakorlat szerint a fundus nagysága alapján osztották el a legelőjogokat is. 17 Bihari Múzeum évkönyve 257