Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
sár. A hagyományos, területünkön kívül eső nagy vásárokon kívül (Gyula, Békés, Mezőtúr) néhány kisebb vásár is jelentőségre tett szert (Sarkad. Okány, Biharugra). A földművesszövetkezeti szervezeteknek a kereskedelmi tevékenységen túl az átalakuló életben több fontos feladat is jutott osztályrészül. Először is társadalomfejlesztő hatásukról kell megemlékeznünk. Nemcsak összefogták a falvak értelmiségének egy bizonyos részét, hanem a parasztságból folyamatosan értelmiségieket neveltek ki (könyvelők, szervezők, felvásárlók, pénztárosok stb.). Falvanként egy nagy kiterjedésű szervezetet hoztak létre, amely a parasztság részére igen jó nevelő iskolának bizonyult. Tevékenységük révén terjedt el sok technikai újítás, ismeret a falvakban. Ebből a célból sok kezdeményezést is vállaltak, mint például árubemutatók rendezését. Ezek közül egyre különösen felfigyeltek járásszerte. Az okányi földművesszövetkezet 1959-ben vas-műszaki árubemutatót rendezett és ennek kapcsán egy egész sereg új mezőgazdasági és háztartási eszközt terjesztett el a községben és környékén. 1 1" Másképpen, közvetlenebbül is részese lett a földművesszövetkezet a kulturális előrehaladásnak. Sarkadon például a régi, mintegy ötven éves paraszt énekkar a földművesszövetkezet keretében tudott csak ismét talpraállni. 1 1' 1 A sarkadi földművesszövetkezetnek gondja volt tarra is, hogy könyvesboltot nyisson a faluban. Ez volt a járás első könyvkereskedése, jelentőségét ez is elárulja. 1 1' Az énekkarhoz hasonlóan sok esetben a falu sportjának is a földművesszövetkezet a gazdája. A közlekedés fejlődéséről már szintén volt szó az eddig elmondottak között is. Csak azok kiegészítésére és összefoglalására szorítkozhatunk ezúttal. Az állatok igázása igen lecsökkent, a gépi közlekedés pedig előtérbe került, majdnem kizárólagos lett. A nagyarányú gépi közlekedés megkívánta a régi utak átépítését, kijavítását. Területünkön az utak felújítása, korszerűsítése elég későn indult meg és csak most fejeződik be a Zsadány-Sarkadkeresztur közötti útszakasz aszfaltozásval. Ez az út, illetve ennek több része lett a járás főútvonala; Békéscsabát köti össze Gyulán keresztül Debrecennel. A legfontosabb távolsági autóbuszjárat is ezen közlekedik (Békéscsaba-Debrecen), különben az autóbuszok kiindulópontja Gyula lett. Innen indulnak a járás különböző helységeibe a távolsági buszok, illetve az innen induló járatokhoz csatlakoznak az egyes elágazásoknál (Sarkadkeresztur vasútállomásnál, Kötegyán vasútállomásnál, illetve a méhkeréki állomásnál) a mellékjáratok. A vasúti közlekedés nem fejlődött; helyette az autóbusz-közlekedés került előtérbe. Autóbusz hordja a postát is, a darabárus forgalmat is ez, illetőleg teherjáratok bonyolítják le. Az autóbusz-közlekedés hozta új színfolt a falvakban és az útelágazásoknál létesített autóbuszvárók. Az autóbusz-közlekedés egyik sajátságos fajtája a termelőszövetkezeti és állami gazdasági autóbuszok munkáshordó útja. Reggel indulnak a falvakba és összeszedik a tagokat, hogy kiszállítsák a földekre, az üzemegységekbe. Este pedig visszahozzák őket, hosszas körutat téve meg a falvakban aszerint, hogy a hazaszállított tagok hol laknak. Ilyen munkásszállító autóbuszt először a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet szerzett be, majd pedig az ugrai halgazdaság és a mezőgyáni (nagygyantéi) gépállomás. Az egyéni közlekedés területén is nagy a fejlődés, igen jelentős az átalakulás. A gyalogközlekedés szinte teljesen megszűnt a falvak között. Leginkább még Mezőgyán és Nagygyanté között maradt fenn, nyilvánvalóan a közelség és a közigazgatás egysége miatt. Általánossá vált a kerékpár elannyira, hogy az idősebbek is állandóan használják. Nők, férfiak egyformán. Mondhatni azt is, hogy most már a taposó kerékpárok ideje lejárt, mert a faluban maradt fiatalság már nem vesz kerékpárt, hanem motort, motorkerékpárt vásárol, azzal jár. Igen sok a felújítva vásárolt motor és elég gyakoriak a különféle kismotorok is. Erőteljesen terjed a saját autóhasználat is. Egyelőre azonban csak a párt-, tanácsi és szövetkezeti vezetők körében 113 Békés megyei Népújság 1959. jún. 6. 114 Paraszt-dalárda Sarkadon. Uo. 1959. márc. 25. 115 Könyvesbolt nyílt Sarkadon. Viharsarok Népe 1954. szept. 17. 188
