Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
melési viszonyok határozták meg. A társadalmi változások jelentős tényezője a paraszti tudat átalakulása is, bár ez - Erdei szerint - lemaradt a gazdasági alapok és a társadalom fejlődése mögött. Ez megmutatkozik a földtulajdonhoz való további ragaszkodásban, a vagyongyűjtő törekvésekben és a paraszti munkamorál eltűnésében is (a korlátozatlan munkaidő, a mostoha munkafeltételek között is szorgalmas munka, a fizikai munka megbecsülése stb. már csak az öregekre jellemző). A fiatalokban egyre jobban erősödik a szakmai karrier, illetőleg a szakképzettség és ezzel járó speciális munkakör szerzésének vágya. w Mindez a társadalmi változás emberi közegben ment végbe, számtalan viszonyulásban, megnyilatkozási formában. Éppen ezért művészi eszközökkel jobban ábrázolható, mint bármiféle egyéb módon. A sok művészi feldolgozás közül bennünket egy közelebbről érint. Szabó Pál nemrégen megjelent regénye nagyszerűen mutatja be ezt az átalakulást, ennek emberi viszonyulásait. Az Új föld. Szabó Pál regénye, Biharugra életének legizgalmasabb korszakába viszi olvasóját. A negyvenes évek végére átrendeződött paraszti világ a színtere annak a hosszú, jobb életre törekvő küzdelemnek, amely az egész ország sok helyén a közös gazdálkodás megteremtéséhez és megszilárdulásához vezetett - írja a könyvről a bevezető összegezés. Az író áradó, színes világában emberi sorsok tömegét villantja tel e sok tévedéssel is járó küzdelem érzékeltetésére. Eleven alakjaival a falunak úgyszólván minden típusát szerepelteti. A gőgös nagygazdák, a nehezen ocsúdó béresek, a munkásmozgalom régi és új harcosai, a habozó kisiparosok, a konok újgazdák, az alkalmazkodó, jó szándékú értelmiségiek és a haszonleső munkakerülők, a céltudatosak és sunyi gyávák mindegyike akart valamit, s a sok egymást keresztező, vagy egymás ellenébe szegülő szándék és indulat kuszaságából a szervezett összefogás, az egyre erősödő közösség került ki győztesen. Ügy, ahogy arra az előzőekben számos példát is említettünk. Ezek a társadalmi változások területünket termelési struktúrájának tekintetében nem nagyon érintették. A sarkadi járás továbbra is megmaradt döntően mezőgazdasági területnek. Beletartozik abba a területbe, amely Sárfalvi Béla szerint az ország délnyugat-északkelet irányban való megosztása alapján Délkeleten megmaradt mezőgazdasági területnek és munkaerővel látja el az iparosodott északnyugati részt. !l! l Jelentős munkaerőfeleslegünkről is megemlékezett, 10 0 és területünket a vontatottan iparosodó mezőgazdasági körzetek közé sorozta. 10 1 Még inkább találó Márkus István meghatározása. Az általa meghatározott „vegyes életformádnak vagyunk részesei. Az iparosodás, a különböző foglalkozásváltozások közelről sem egyszerre mentek és mennek végbe, a délbihari síkságon sem, mégcsak nem is családonként, hanem vegyes formában. Egy családon belül is több foglalkozást űzök találhatók. Márkus iparosodott jellegű családról, iparosodó jellegű családról és paraszti jellegű családról írt. Nálunk is igen vonzó a vegyes foglalkozású család állapota, mert évi jövedelme nagyobb, mint a tiszta paraszt családé. A vegyes családformát a műveltség, az alapiskolázottság hiánya konzerválja, illetve alakítja ki. Márkus a vegyes foglalkozású családok kialakulásában fontos tényezőnek tartja a ked* vezőtlen lakásviszonyokat is. A családból eljáró ipari foglalkozásúak nagy része már régen kivált volna a családból, ha munkahelyén lakáshoz jutott volna. 1 0- Elmondhatjuk, hogy területünkre is igen jellemzőek megállapításai, a sarkadi járás lakosságának többsége napjainkban vegyes életformában él. Jól mutatják ezt az 1960. évi népszámlálás adatai is. 1< u 98 Erdei Ferenc: A mezőgazdasági népesség gazdasági-társadalmi viszonyainak alakulása a felszabadulás után. In-. Tanulmányok a mai faluról, i. m. 48-50. Vö.: Gyula Varga: Changes in the Social and Economie Status of Hungary's Peasantry. The New Hungarian Quarterly. Vol. VI. (1965) No. 20. 28-46. 99 Sárfalvi Béla: A társadalmi átrétegeződés és a mezőgazdasági munkaerőhelyzet területi alakulása. Földrajzi Értesítő XIV. évf. (1965) 243-254. 100 Uo. 249. 101 Uo. 253. 102 Márkus István: A vidéki „vegves életforma" kérdéséhez. Valóság VII. évf. (1964) 12. 60-65. 181
