Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
híres. A darálókról szólva, azokat a termelőszövetkezetek kisegítő üzemei köze kell sorolni. Szinte minden nagyobb termelőszövetkezetnek van és nemcsak a termelőszövetkezet számára darálnak, hanem a tagoknak egyénileg is, de a tagokon kívül a lakosság nem termelőszövetkezeti részének is végeznek bérmunkát. A darálók és néhány szeszfőzde (Geszt) mellé téli foglalkoztató jelleggel esetenként több kisegítő üzem is járul, mint például a cirokseprőkötő-műhely Sarkadkereszturon. Jelentőségét tekintve, nem lehet a kisegítő üzemek közé venni a raktárakat és nem lehet kisegítő jellegű munkaként értékelni a raktározást. A nagyüzemi mezőgazdálkodás minden formájában igen nagy jelentőségű a terményraktározás, de általánosságban maga a raktározás is, ami nemcsak a terményre, hanem a munkaeszközökre, tárolóeszközökre, például zsákokra stb. vonatkozik. Raktározás tekintetében területünk minden termelőszövetkezete igen nehéz helyzetben volt még olyan esetben is, mint a sarkadi Lenin és az okányi Alkotmány, ahol régen meglevő uradalmi magtárakat vettek át. Raktárak hiányában hosszú éveken át szükséges volt, legalább bizonyos ideig, az úgynevezett nyílt színi raktározást eltűrni. A raktározásnak ez az igen sok kárt okozó formája méltóan hatott vissza akadályozólag a termelőszövetkezeti szervező munkára, és a termelőszövetkezetek megerősödésére. Mindezekben az üzemekben és műhelyekben brigádszervezetekben folyik az üzemszerűen szervezett és ipari jelleggű munka. Bizonyos ellentmondás volt tapasztalható kezdettől fogva az ezen ipari jellegű munkát végző brigádtagok bérezése és a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó általános, mezőgazdasági jellegű bérezési mód között. Az ilyen munkaköri megoszlás és ezeken belül is a munkának a lehetőségig való szétválasztása révén a paraszti munka egyetemlegessége felbomlott és az a paraszti fejlődés, hogy mindinkább egy bizonyos résztása mármunka elvégzése a feladata. Az egész gazdaság működésének figyelemmel kísérése, a különböző munkafolyamatok és munkafázisok összhangba hozása és egységben való látása már nem feladata többé a parasztnak, ezt a mezőgazdasági szakember, az agronómus, illetve közgazdász végzi el, rá csak egy bizonyos terv szerinti feladat elvégzése hárul. Ennek a munkaszervezésnek és munkamódszernek megfelelően alakult át maga a munkaszervezet is. A korábbi családi munkaszervezet felbomlott még olyan esetekben is, amikor apa és fiú ugyanazon munkahelyen és munkakörben együtt dolgozik, mert más keretek között végzik munkájukat, mint előzőleg. Ez többek között abban is megmutatkozik, hogy munkájuk egyenlő értékű, nem az apa irányít, hanem a szervezet megfelelő egysége, illetőleg vezetője. Családi összekerülésük csak véletlen műve, esetleges. Egyik sincs tekintettel a másik munkájára szervezetileg, legfeljebb szubjektív módon. A munkaszervezet átalakulásának egyik érdekes és feltétlenül jellemző vonása a nők bevonása a termelőszövetkezeti, illetve nagyüzemi mezőgazdasági munkába. Ez a termelőszövetkezetek kezdeti időszakában meglehetősen nagy problémát okozott, darára annak, hogy az előző állapotban, a családi munkaszervezet keretében, magától értetődően a nők is részt vettek a termelőmunkában. De éppen a családi munkaszervezet felbomlása és a mezőgazdasági munka üzemszerű szervezése következtében a nők kimaradtak a termelőmunkából, visszahúzódtak. Hosszú magyarázkodás és meggyőzés eredménye volt, hogy a nők újból elfoglalták helyüket a termelőszövetkezeteken belül a termelőmunkában. 8 3 Még így is sok gátló körülmény van, és ahogy Vértes község esetében megfogalmazták, az általánosítható is. A nők a vértesi meglátás szerint csak akkor tudnak zavartalanul résztvenni a termelőszövetkezet munkájában, munkájukra csak akkor lehet biztosan számítani, ha a szövetkezet segít megoldani sokféle, sajátos gondjaikat. Segít abban, hogy családi dolgaik, háziasszonyi kötelességeik sérelme nélkül résztvehessenek a közös munkában. Ebből a célból járásunk területén is több kezdeményezés történt. Például az újonnan alakult termelőszövetkezetekben az asszonyok részére találkozókat rendeztek és ezeken megbeszélték azokat a feladatokat, amelyek megoldása elősegítette volna a nők termelőszö83 Nők a termelőszövetkezetekben (Bp. 1960) 84 Egy homoki falu felemelkedése (Vértes) (Debrecen, 1960) 15. 172
