Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

zetett járulékösszeg erejéig felelős. Az üzletrészek a tag tulajdonát képezik és a szövetkezettel szemben biztosítékul le nem köthetők. 10. §. A tagság megszűnik a tag elhalálozása, kilépése, vagy kizárása által. Kilépés csak az üzletév végére szólhat (szeptember 1.). Felmondást az üzletév vége előtt hat héttel írásban kell kérni. Mivel egyetlen tag kilépése is akadályokat gördít a táblásművelésben, tag csak úgy válhat ki, ha azt a szövetkezeti tagok 75%-a közgyűlésen jóváhagyja. A kivált tag a kilépés pillanatától kezdve nem élvezi a szövetkezet által nyújtott előnyöket. A kilépő tagnak az üzletrészén kívül joga van az azévi zárszámacTás szerint ráeső osztalékra. Kizárható a tag, ha tagtársaival, igazgatósággal szemben összeférhetetlenséget tanúsít, a szövetkezet érdeke ellen izgat, vagy cselekszik, avagy aki tékozló, iszákos, vagy munkakerülő életmódot folytat. 11. §. Kizárás csak akkor érvényes, ha az igazgatóság 3/4 szótöbbségéhez a felügyelőbizottság is hozzájárul. 12. §. A tagoknak joga van: a szövetkezet mindazon juttatásaira, amelyeket az alapszabály a tagok részére biztosít. Az évi nyereségből ráeső osztalékra. Ezeken kívül megilleti tanácskozási, szavazati, cselekvő és szenvedő választási, valamint indítványozási jog a közgyűlésen. 13. §. A szövetkezet hitelezőinek követelései a tagoktól csak a szövetkezet vagyonára nyitott csőd esetén és csakis a csődeljárással kapcsolatban lehetséges. 14. §. A szövetkezetből kivált tag, vagy örököse a bentmaradt tagokkal egyenlően felelős, ha annak az üzletévnek befejezésétől számított egy éven belül, amelyben a tag a szövetkezetből kivált, a szövetkezet ellen csőd nyittatott. Az, hogy a szövetkezet tartozása a tag kiválása előtt, vagy utána keletkezett, különbséget nem tesz. A tagkiválást, vagy kizárást a taggal írásban kell közölni. A tagkiválás is, mint minden, a szövetkezetben beállott változás, a cégbírósággal közlendő. 3. fejezet. 15. §. A szövetkezet üzletkörét nem tagokra nem terjesztheti ki, de a gazdaságosság céljából állatok, gépek, termények adás-vételét nem tagokra is kiterjesztheti. Saját kezelésben tartott gépeivel ellenszolgáltatás ellenében nem tagoknak is dolgozhat, de csak tagjai teljes igénykielégítése után. 4. fejezet A szövetkezet szervezete. 16. §. A szövetkezet szervezete hármas: a) közgyűlés, b) igazgatóság, c) fel** ügyelőbizottság. a) Közgyűlés. 17. §. A közgyűlés rendes, vagy rendkívüli lehet. A közgyűlést a tagok alkotják. Közgyűlések a szövetkezet székhelyén tartandók. A közgyűlés elnöke az igazgatóság által választott elnök. A jegyzőt és két jegyzőkönyvhitelesítőt az elnök jelöli ki. 18. §. A közgyűlést rendszerint az igazgatóság hívja össze. Az évi rendes közgyűlés az üzletév lezártát követő hat hónapon belül hívandó egybe, mely az előző közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak felett dönt, tekintet nélkül az ott megjelent tagok számára. 20. §. A közgyűlés hatásköre : a) Az igazgatóság jelentése az évi üzleteredményről, felmentés adása az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak. 9 Bihari Múzeum évkönyve 129