Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

Dankó Imre Életmódbeli változások a dél-bihari sikság parasztságának felszabadulás utáni életében* A délbihari síkság falvai az elsők között szabadultak fel hazánk települései közül. A Vörös Hadsereg és a nyomukban jövő román csapategységek 1944. október 5-6-án foglalták el a területet. Ellenállásba sehol sem ütköztek, a német csapatok és a magyar fasiszták jó előre elhagyták vidékünket. A németekkel és a magyar fasisztákkal együtt elmenekültek a nagybirtokosok, a nagybérlők, az ispánok, gazdatisztek, szolgabírák, jegyzők - a nép ellenségei; mindazok, akiknek félniök lehetett a nép haragjától. A lakosság örömmel várta a felszabadítókat, kifosztottsága és sok baja ellenére is boldogan köszöntötte a bennük megtestesült békét. A szovjet és a román csapatok megjelenése a lakosság számára elsősorabn a béke megszületését jelentette. Azt akkor igen kevesen vették észre, hogy másról, többről is van szó, hogy kezükbe vehetik sorsuk irányítását, hogy valóra válthatják évszázados álmaikat, hogy új korszak köszöntött rájuk. A Szabad Föld című parasztújság tíz év múlva, a felszabadulás 10 éves jubileumára pályázatot hirdetett a felszabadulás községenkénti paraszti leírására. A nagyon széles körű pályázatra a délbihari síkság falaviból, tanyáiból mintegy kétszázan pályáztak. Sajnos, egyik innen származó pályamunkát sem vették fel abban a gyűjteménybe, amit a legjobbnak ítélt pályamunkákból állítottak össze.

1 így azután csak a pályázat kézirataira vagyunk utalva." Ezek a kéziratok igen beszédesek, nagyon kifejező módon, majd egyértelműen arról szóltak tív év távlatából is, hogy a felszabadulás jelentősége 1944-45-ben igen kevesekben tudatosult. Alig néhányan látták még a lehetőségeket, még kevesebben a feladatokat. Minthogy számottevő háborús kár községeinkben nem keletkezett, az újjáépítés nem jelentett különösebb feladatot területünkön. Központi kérdés volt - viszont, a hadigazdálkodás, majd pedig a visszavonuló német csapatok kártételei, fosztogatásai okozta károk eltüntetése, a hadifoglyok hazahozatala és a volt trianoni határ visszaállítása. Ez az utóbbi akkor nagyban veszélyeztette a közellátás érdekeit. Területünk lakossága iparcikkeit, az élelmiszerek jelentős részét is a kevésbé kifosztott Erdélyből, illetőleg a peremterületekről, Nagyvá* A szerző 1966-ban készített kandidátusi disszertációjának egy fejezete. A dolgozat változatlanul kerül közlésre. 1 Falunk tíz éve. Darvas József előszavával. Összeállította a Szabad Föld Szerkesztősége Bp. Szikra, 1956. Egyebekben a földreformra vonatkozóan lásd a Földreform 1945. Bp. 1965. c. kiadvány több adatát. A részeredményeket megyénkénti megoszlásban összegezi és ismerteti. A sarkadi járás községei közül egyénileg csak Geszttel (289. p.), Mezőgyánnal (uo.), Okánnyal (uo.) és Sarkaddal (377. p.) foglalkozik. A tanulmányés dokumentumkötet összegezéseiből is megállapíthatólag Bihar megye egyike volt hazánk azon területeinek, ahol a földreform valóban új világot teremtett. 2 A Szabad Föld 1955. évi „Falunk tíz éve" című pályázatának résztvevői. (Bp 1965.) 16-25. 125