Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - KUNSTGESCHICHTE - Sz. Kürti Katalin: Bényi Árpád művészete
Sz. Kürti Katalin Bényi Árpád művészete A Hajdú-Biharban élő képzőművészek középgenerációjának egyik jelentős alakja Bényi Árpád. Grafikái, festményei az utóbbi években éppúgy megfordultak a budapesti, miskolci, tokaji, vagy külföldi csoportkiállításokon, mint Debrecenben, vagy megyénk kis községeiben. Művei vallomásai egy olyan embernek, aki nem elsősorban képei földrajzi-néprajzi hitelességével, de hűségével tesz hitet a bihari táj és ember szeretete mellett. 1931-ben született Dicsőszentmártonban. Iskolai tanulmányait is Erdélyben kezdte: szülőhelyén és Marosvásárhelyen. Később Csornán, Győrött élt szüleivel, majd Debrecenben telepedett le a háború után. A képzőművészettel erdélyi földije, Demjén Attila 1 révén került először kapcsolatba. Csornán látogatta meg műtermében a fiatal festőt, az ott látottak hatására vett először ecsetet a kezébe. Debrecenbe kerülve bekapcsolódott a képzőművészeti szabadiskola 2 tevékenységébe. A kört második otthonának tekintette, a vázlatozás, a mintázás mellett bármely társadalmi munkát szívesen vállalt. 1 Részt vett a szabadiskola kiállításain munkástémájú rajzokkal, szobrokkal, otthonában ma is őrzi egy kisméretű, körtefából faragott munkás figuráját. Az 1947-es évzáró kiállításon szereplő tanulmányrajzát közölte a debreceni Néplap. 4 Tanárai közül Tamás Ervin volt rá nagy hatással, ma is szívesen emlékszik tanításaira. Érdeklődési körének megfelelően a szegedi Pedagógiai Főiskola rajz szakára jelentkezett. Tanára Winkler László volt, akitől a realista-naturalista festészet túlzott tiszteletét tanulta. 1952-ben rajztanári diplomát szerzett, utána két hónapig Winkler tanársegédje volt. Még ebben az évben Tiszaőrsre helyezték, itt két évig tanított. 1954-től Kunhegyesen, 1960-tól Berettyóújfaluban élt. 1952-1959 között csak magának dolgozott. Nem kerültek munkái nyilvánosság elé, s nem is maradtak meg, (csak reprodukcióban. A fényképek alapján nyilvánvaló, hogy követte azt az utat, amelyet a kor diktált a művészek számára. Naturalista portréi, munkajelenetei, tájképei a látványhoz szorosan kötődtek, s vajmi keveset árultak el Bényi egyéniségéről. Pedig rendszeresen és sokat dolgozott: nem csak és nem elsősorban rajztanárnak tartotta magát, állandóan, napi 4-5 órában festett, 1 Demjén Attila (1926-1974) Munkácsy-díjas festőművész. 1 1946-ban kezdte meg működését Debrecenben, ma a Megyei Művelődési Központ képzőművészeti köreként dolgozik. 3 A szabadiskola tevékenységében ekkor került előtérbe a politikai munka. A tagok agitációs brigádokban vettek részt, plakátokat készítettek, portrékat rajzoltak az aratásban élenjárókról, üzemi élmunkásokról. A stúdium munka helyett kész, tematikus műveket vártak a köri tagoktól, ami eleve magában hodta a dilettantizmus veszélyét. Részletes irodalom: Sz. Kürti Katalin: A debreceni képzőművészeti kör huszonöt éve. (Alföld, 1972. 5. sz. 88-91.) 4 Hajdú-Bihari Néplap, 1947. május 20. 21 Bihari Múzeum évkönyve 321