T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

JEGYZETEK

cserepeket is gyűjtött, ltsz.: 56.72.1., 56.174.1 -8. X.J.M. R.A. 36468., 373-68. Mithay. 5.-6.-7. Lovas kéziratos gyűjteményébenrómai lelőhelyként szerepel még a volt róm, kath. iskola kertje, a Világosvár és a Gáspárháza felé eső cseresznyés. Lovas, Kataszter, Kézirat. 8. Szeles-dűlő. Bár a lelőhelyről csak a kézirat lezárása után szereztünk tudomást, jelentőségében azonban olyan kiemelkedő fontosságú, hogy okvetlenül meg kell említenünk. 1990-91 folyamán az M1 -es autópálya építését megelőző régészeti kutatások alkalmával korai római bennszülött település maradványait találtuk. Mintegy 50 földbe mélyített házat, a hozzájuk tartozó kutakat, tárológödröket tártuk fel az I. sz. végéről és a II.század első két harmadából. Az előkerült anyag feldolgozása folyamatban. S a s h e g y 1909-ben sírleletből származó hagymafejes fibula került innen a múzeumba. Ltsz.: 53.167.3. Lovas Katasztere szerint Nerva Traianus és Hadrianus pénzek lelőhelye. JEGYZETEK: 1. Már a XV.-XVI. századi humanista feliratgyűjtemények /Antiquus, Bonfini, Apianus, Mezerzius stb./ említenek Győrből származó, azóta nagyrészt elveszett római köveket: CIL ill 4140,4363,4366,11079. Ezek száma különösen megszaporodik a XVI. század második felében, amikor a győri vár építésével, illetőleg az ahhoz kapcsolódó földmunkákkal igen sok római emlék lát napvilágot. Bár ezek nagy része azonnal külföldre került - Lazius bécsi gyűjteményébe, majd Ebreichsdorfba, Beck várkertjébe - Mommsen még ismertet közülük néhány azóta elveszett példányt: CIL III 4359-62, 4369. 2. Arrabonensis, J., Dissertatio de Jaurino / Vienna, 1872/ 3. Enessei, G., Antiquitatus et memorabilia Comitatus Jauriensis Congesta /Jaurini, 1799/ 4. Uzsoki A., Arrabona 7/1965/ 5-96.3. ábra 5. A savariai út mentén húzódó későrómai temető területének és kronológiájának meghatározásában nagy segítséget jelentettek az általa leírt "vásárállási sírok". /T. Szőnyi E., Arrabona 21/1979/5./ 6. Czech J.,MTÉ 1831-32.314-345. 7. Munkájából ismerjük Franciscus de Giotha 1543-as adatát, amely szerint a Rába híd táján régi épületmaradványok álltak a XVI. században - ezeket Czech amphiteatrum romjainak gondolta. 63