T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

2. AZ UTÓBBI TÍZ ÉV EREDMÉNYEI

adott kevés és csak időlegesen hozzáférhető terület is magyarázza. A leginkább ismeretlen és legexponáltabb terület a városban a Káptalan domb, a római tábor feltételezett helye volt, ahol első ízben 1974-ben nyílt alkalmunk egy kisebb ásatásra. Bár itt ez alkalommal a római rétegek alját egy minössze 3x4 m-es kis felületen sikerült elérnünk - a teljes rétegsor vastagsága 6,5-7 m volt - az nyilvánvalóvá vált, hogy az itteni további kutatásnak nagy jelentősége lesz a római topográfia szempontjából. 1976ban a Káptalan domb másik pontján egy műemléki rekonstrukció alkalmával nyílt lehetőség ásatásokra, ez azonban a római kor szempontjából minimális eredményt hozott csak - az épület mély pincéje u.i. a teljes rétegsort tönkretette, csupán a legkorábbi római kori objektumok földbe mélyülő részeit figyelhettük meg. Az épület zárt udvarán viszont statikai okokból nem volt lehetőség a középkori szinteknél mélyebben fekvő rétegek kutatására. 1978-ban az 1974-es feltárási területhez kapcsolódva végre nagyobb felületen is megismerkedhettünk a katonai tábor belsejével, a foglalás idejétől a IV. század végéig áttekintést kaptunk a Castrum belsejének stratigráfiájáról, és sikerült néhány alaprajzi megfigyelést is tennünk. Ezt követte 1980-ban egy kisebb ásatás a Káptalan domb Ny-i részén a török kori vár kazamatájában, amellyel kiegészíthettük eddigi megfigyeléseinket. Az 1980-82-ben folyamatosan végzett közmű rekonstrukció is szolgáltatott néhány adatot a római táborról kialakított képünkhöz. A tábor belsejében folytatott feltárásokon kívül a mai belváros területén több ponton tudtunk a római településviszonyokra, temetkezésekre adatokat gyűjteni, első sorban 1977-ben a Gorkij u. - Varga u. saroktelek beépítése előtt végzett régészeti feltárás alkalmával. A város egyéb pontjain az 1978-80 között megvalósuló teljes gázvezeték rekonstrukció alkalmával sikerült érdekes és értékes megfigyeléseket tennünk, amelyek segítségével pontosabban meghatározhattuk Arrabona vicusának egykori kiterjedését, adatokat kaptunk egyéb, feltehetőleg nem összefüg- gően beépített területekre, településnyomokra, néhány újabb sírra, amelyek a temetőkről alkotott eddigi képünket egészítik ki. 8