T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

1. GYŐR RÓMAI KORÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETE

magának a tudományágnak a jobb megismerése érdekében állandó kapcsolatban áll korának neves régészeivel - a római korosok közül elsősorban Alföldi Andrással - és az így megszerzett tudást igyekszik hasznosítani szűkebb hazája értelmiségének körében. Előadásokat tart a győri szabadegyetemen, tevékeny szervezőként részt vesz a Győr Barátainak köre (aféle általános kultúrális fejlesztési és műemlékvédelmi társadalmi szervezet) munkájában, rendszeresen ír tanulmányokat az 1930-ban induló Győri Szemle c. folyóiratban, amelynek később szerkesztője is lesz. Nemcsak a város, hanem a környék régészeti lelőhelyeit is meg akarja ismerni és védeni a rombolástól. Ennek érdekében körkérdést intéz a falusi tanítókhoz, papokhoz, hogy ismernek-e régészeti lelőhelyeket községük határában. 1925-től gyűjti az adatokat Győr város és a megye régészeti kataszterének összeállításához, rendszeresen végez, főként leletmentő ásatásokat. Hogy csak a városban folytatott római kori feltárásokat említsük: 1926-ban a Kálvária és Zrínyi utcában folytat római sírfeltárásokat, valamint a Serfőződombon homokbányászáskor előkerült későrómai temetőt igyekszik menteni. Szinte ontja magából a régészeti tárgyú cikkeket, publikálja a római kőemlékeket és bronzszobrokat (15), beszámol újabb régészeti eredményekről (16). Olaszországi tanulmányútján az ottani szakirodalomban ismerteti a győri régészeti eredményeket (17). Feldolgozta Győr római kori temetőit (18), megkísérelte rekonstruálni a római úthálózatot (19). Topográfiai kutatásainak eredményét több cikkben összegezi (20). Kutatástörténeti munkája (21), az első ilyen jellegű összefoglaló munka Győr viszony latában. Kiadott tanulmányain kívül rengeteg értékes feljegyzést, cédulaanyagot hagyott hátra, amelynek végleges feldolgozását hosszas betegsége, majd 1949-ben bekövetkezett halála megakadályozta, jelenkori kutatásainkban azonban óriási segítséget jelentett és jelent ma is. A második világháború utáni rendezetlen állapot és a bences gyűjteménynek a városi múzeummal való egyesítése után a rendszeres kutató és feldolgozó munka az 50-es évek elején indult meg városunkban. A korszakot inkább az ismeretterjesztés előtérbe állítása jellemzi, nagyobb kaliberű feltárások és ezekhez kapcsolódó feldolgozások nem születtek. Hiányzott a római 6