T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

1. GYŐR RÓMAI KORÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETE

Arrabona története a topográfiai adatok tükrében 1. GYŐR RÓMAI KORÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETE Mint a hazai kutatástörténeteket általában, Győr esetében is a humanisták működésével, a humanizmus korának klasszikus irányú érdeklődésével és ennek kapcsán főként az epigráfiai emlékek gyűjtésével kellene kezdenünk munkánkat (1). A feliratos köveknek a felgyűjtése, lemásolása azonban még nem jelenti Arrabona kutatástörténetének kezdetét, hiszen a gyűjtőket a legritkább esetben érdekelte a kő lelőhelye, vagy annak történeti vonatkozásai. Az első olyan mű, amely már kifejezetten régészeti adatokra támaszkodva igyekszik Győr római kori történetét is megrajzolni a Janus Arrabonensis néven író győri származású váci kanonok Róka János 1782-ben megjelent latin nyelvű munkája, amelyben leírja, hogy a település a II. században már lakott volt (2). Az ezt követő helytörténeti jellegű munka (3) nem hozott újat a római kori kutatás számára. Nemcsak a gyűjtés, de a feldolgozás terén is hatalmas előre lépést jelentett a reformkor egyik sokoldalú tehetségének, Czech Jánosnak működése, aki 1831-től a város polgármestereként igen sokat tett az előkerült régészeti értékek megmentésére. Az ő működési idejére esik az u.n. bástyarombolás - a török kori vár még álló bástyáinak és falainak felszámolása - a sáncok és a várárok területének planírozása. Akárcsak a vár építésénél, annak rombolásánál is egyre-másra kerülnek elő a feliratos római kövek, amelyeket a város belterületén ( a mai Bajcsy-Zsilinszky u. és Lukács S. u. környékén) lévő Fácánkertben(4) kiállítás céljából a még álló egyik bástya falába beépíttetett. A kőemlékeken kívül egyéb régészeti tárgyak - főként numizmatikai anyag - gyűjtésével is foglalkozott, figyelemmel kísérte a város területén előkerülő régészeti objektumokat, római kori épületmaradványokat, sírokat. Több esetben az