Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
9. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat székháza
a művek a Társulat immár végleges székhelyének falait díszítik. /III. Függelék/ A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat könyvtárának kialakítása Parcsami Henrik társulati jegyző indítványa nyomán - 1923 tavaszán kezdődik el azzal a céllal, hogy a közös összejöveteleken, klubdélutánokon a Társulat tagjai a kor legszínvonalasabb magyar szakfolyóirataiból, könyveiből szerezhessenek információkat a kortárs képzőművészeti élet eseményeiről, a művészettörténetírás friss eredményeiről. Hasonlóan a képzőművészeti kollekció gyarapodásához, a könyvtár állománya is vásárlások, előfizetések és adományozások útján gazdagodik, 1938-ra elérve a 64 könyv- és folyóiratcímet. Ezek között egyaránt szerepelnek átfogó, összefoglaló művek, iparművészeti szaktanulmányok, lexikonok, magyar és külföldi folyóiratok, de Hevesy Iván és Kállai Ernő könyvei is a modern - kubizmus, futurizmus és expresszionizmus - művészeti irányzatokról. A kezdeti időszakban a Társulatnak vissza-visszatérő problémája az, hogy tárlataihoz nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és az esztétikai igényeket is kielégítő kiállítás installációval. Ennek, a kiállítások színvonalát is befolyásoló hiányosságnak kiküszöbölésére, a Társulat 1926. decemberi közgyűlésén határozatot hoz arról, hogy: "Herritz, Albert és Valentin megbízatik, hogy a kiállítási állványokat csináltassák meg célszerűbbé és oldják meg annak a lehetőségét, hogy az állványok csinos, ízléses bevonásával... a kiállítás elrendezése és külsősége a látogató közönségre az eddiginél jobb benyomással legyen..." 10 5 A művészek tervei és elképzelései szerint kivitelezett, állandóan fejlesztett installációs felszerelés 1935-ben 32 db vászonhuzattal bevont falból, 14 db fehérre festett kiállítási asztalkából, 9 db szürkére festett szoborállványból, 1 db reklámtáblából és 5 db műkő virágvázából tevődik össze, amit megfelelő raktár hiányában - a Bencés Gimnázium alagsorában, majd a levéltárban helyeznek el. A Városi Képtár megalakításá-nak gondolata 1937-ben vetődik fel először konkrétabb formában. Ez évben Győr elöljárósága már megteszi az első lépéseket is a terv keresztülvitelére. A szándékról értesülve, a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat rögtön bekapcsolódik az előkészítő munkálatokba, sőt ez ügyben 1937 márciusában Hoffmann Adolf alelnök indítványára beadvánnyal fordul a polgármesterhez, amelyben javasolja, hogy: "a városi Kultúrház emeletén a múzeum céljaira szánt, de jelenleg üresen álló helyiségekben egy városi képtár létesítésére a kezdeményező lépéseket megindítani méltóztassék..." 10 6 A javaslatra 1937. június 8-án érkezik meg a válasz, amelyben a polgármester-helyettes arról értesíti a Társulatot, hogy: "a győri városi képtár gon64
