Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
9. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat székháza
Iparművészet, Stúdió/ vagy folytatólagosan beszerzendő művészeti kiadványok saját könyvszekrényünkben elhelyezve a tagok óhaját is kielégítenék s a Társulat vagyonát is gyarapítanák... Idővel, ha a tagok odaszoktak, állandó helyiség szerzésére is lehetne gondolni esetleg a város támogatásával, ahol a régóta vajúdó iskola ügye is megoldást nyerhetne..." 9 9 Ettől az időponttól kezdve, a társulati székhely elérése le sem került az egyesület napirendjéről. Az 1925. november 7-iki választmányi ülésen felolvassák és jóváhagyják a városi tanácshoz intézendő beadványt, amelyben rámutatnak arra, "hogy a társulat helyiség és anyagiak hiányában azon hivatásának, hogy oktató előadásokat és képző tanfolyamokat fenntarthasson, már évek óta a legkevesebbet sem tudván nyújtani", kérik "a tanácsot, hogy a legközelebb létesítendő városi bérház tervének elkészítésekor hasson oda, hogy kívánt társulati helyiségeink az építkezés kivitelével helyet nyerjenek../^ 0 0 Ezen túlmenően, a november 21-iki választmányi ülésen, a Társulat elnöke "felkéri az intéző bizottságot, hogy lépjen érintkezésbe olyan egyesületekkel, amelyekkel közösen hozott áldozatok útján a közös egyesületi helyiség esetleg megoldható volna..." 10 1 Mivel a Társulat nem tudja elérni azt, hogy az építendő fiúiskolában nyerjen elhelyezést, és elesik attól is, hogy magas bérleti díj ellenében a fentebb említett Hunyadi utcai városi bérházban kapjon helyiséget abban az esetben, ha a vívókör a számára lefoglalt épületszárnyra nem tart igényt, a székház ügyének végleges lezárása a következő évekre halasztódik. Aktualitást ez a kérdés akkor nyer ismét, amikor sorsa összefonódik Győr többi kulturális intézményének alakulásával, tudniillik azzal a húszas évek végétől származó vitával, amely akörül alakul ki, hogy a városban állandó, önálló múzeumot, vagy több funkciót betöltő kultúrházat létesítsenek. A hatalmas Rómer Flóris gyűjtemény befogadására alkalmas múzeum felépítésére a városi vezetésnek nincs elegendő anyagi tartaléka, ezért felkarolja azt a kényszerszülte lehetőséget, hogy a Bálint Mihály, a Czuczor Gergely utca és az Árpád út sarkán a városra testált bérházát polivalens kulturális intézménnyé alakítsák át. A Bálint Mihály féle épület felkelti a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat érdeklődését is, amely ebben látja évek óta húzódó gondjának megoldását. Az 1933. december 19-iki választmányi ülésen Höfer Vilmos társulati alelnök kifejti, hogy a "kiállítási terem kérdése annyira időszerű, hogy immár a kiállítás rendezése is lehetetlenné válik" és javasolja azt, hogy a választmány kérje a polgármestertől "a Bálint Mihály alapítvány Czuczor Gergely utcai házának Kultúrházzá való átalakítását úgy, hogy az udvart üvegtetővel fedjék be, amivel egy állandó kiállítási hely nyerhető". 10 2 A Társulat kérelmét figyelmen kívül hagyva, a kultúrház felállítására kiírt 1934-es tervpályázat értelmében, az eljövendő intézmény színházi bemutatók, mozielőadások és hangversenyek tartására lesz csupán alkalmas, a felső szinten pedig a létesítendő városi múzeumot helyezik el. Időközben 62
