Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)

7. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat a művésznevelés és közízlésformálás érdekében kifejtett tevékenysége

a. Fejrajz természet után - a fa- és fémipari iskolában Pandúr József festőművész vezetésével b. Csendéletrajz és vízfestés - a főreáliskolában Herritz Oszkár irányításával c. Mintázás /szobrászat/ - a fa- és fémipari iskolában Albert Andor szobrászművész vezetésével d. Ipari tervezés és női kézimunka - a leánygimnáziumban Nagy Pál és Valker Ágnes vezetésével e. Esti aktrajz /szabadiskola/ - Herritz Oszkár műtermében. A Győri Hírlap 1919. november 16-iki számában meghirdetett tanfolyamok iránt, ha nem is túlzottan felfokozott az érdeklődés, így is benyújtotta jelentkezését 33 növendék, akiket heti 6-6 órában -fejrajz, csendéletfestés, iparművészeti rajz és tervezés, illetve mintázás témakörben - az ezeknek a tanfolyamoknak irányítására felkért, kijelölt művészek oktatják. A tanfolyamok zökkenőmentes munkáját egyetlen objektív nehézség, a termek fűtésére szolgáló tűzifa hiánya zavarja meg. Az első sikereken, eredményeken felbuzdulva, a Társulat a következő években is meghirdeti és fenntartja saját tanfolyamait; az 1920-21-es tanévben 17, az 1921-22-es tanévben pedig 46 hallgatóval. A már meglévő és működő tanfolyamok kínálata - fejrajz, csendélet- és tájképfestés, szobrászat - 192122-ben egy újabb szakkal, a keleti szőnyeg- és gobelin készítését oktató tanfolyammal bővül, a tanári karba pedig a már eddig is oktató művészek mellé felsorakozik Szabó Alajos, Békéssv Leó és dr. Kató Sándorné. Az 1922-23-as évben dr. Kató Sándorné 17, Békéssy Leó 12, Albert Andor 10, Herritz Oszkár pedig 5 diákot tanít. A 44 tanulóból 7 díjmentesen látogatja a tanfolyamokat. Ezek tandíját a Társulat tehetősebb tagjai vállalják magukra, a hiányzó összeg előteremtésére pedig 1922. decemberében, a Társulat Miklós napján - rögtönzött gyűjtést szervez. 1922-ben a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kísérletet tesz arra, hogy a rövid, néhány hónapos tanfolyamok helyét átvehesse egy szakszerűen felszerelt, állandó tanári karral és helyiséggel rendelkező iparművészeti iskola, amely az elképzelések szerint három - ötvös, textil és szobrászat - szakkal működne. A terv keresztülvitelére a közgyűlés megbízásából a Társulat hivatalban lévő főtitkára Stadler Dezső hivatalos levélben fordul az oktatási miniszterhez, illetve személyesen felkeresi Kertész K. Róbert minisztériumi tanácsost kérve őt arra, hogy az adminisztrációs út betartásával, járjon el a Társulat kérelmének pozitív elbírálása érdekében. Kertész K. Róbert ígéretet tesz arra, hogy amennyiben a város megfelelő helyiséget tud az iskola rendelkezésére bocsátani, ennek beindítását a Közoktatási Minisztérium nem csak hogy jóváhagyja, de felszereléssel és jól képzett szaktanárok küldésével is támogatja. Mivel azonban a város vezetőivel folytatott tárgyalások nem hozzák meg a kívánt eredményt, a társulati főtitkár 1925-ös évi jelentésében kénytelen megállapítani, hogy: "a 47