Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
5. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai
A 7 olasz festőművész /Mario de Hajnal, Alessandro Pomi, Domenico de Bernardi, Romolo Vnousek, Vincenzo Colucci, Guido Caschiaro, Romulus Vnaucek/ 75 alkotásának bemutatása mellett,a Független Művészek Társasága rendezte kiállítás Szinyei Merse Pál, Iványi-Grünwald Béla, Rudnay Gyula, Mednyánszky László, Kernstok Károly, Koszta József, Vaszary János stb. művein keresztül, áttekintést ad a modern magyar festészet különböző irányzatairól is. E rangos társaságban az 5 győri alkotó /Békéssy Leó, Kássa Gábor, Solymássy Konrád, Pandúr József, Schima Bandi/ 42 képző- és iparművészeti "termékkel" jelentkezik. Következtetések. Ha számvetést készítünk a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat több évtizedet átívelő kiállító-tevékenységéről, az első és talán legszembetűnőbb jellegzetessége e munkálkodásnak az az ellentmondás, amely a jószándékű cselekvés-kényszer és ennek kézzel fogható eredménye között hűzódik meg. Amit érdemként a Társulat javára lehet és kell írni, az a fórumteremtés lehetősége a helyi művészek számára. A korabeli katalógusok, híradások azonban nyilvánvalóvá teszik, hogy a Társulat kiállításain évről-évre nagyvonalakban ugyanaz a 15-20 alkotó mutatja be természetesen hasonló szellemben fogant - műveit. 4 4 Ezek az alkotások űgy tartalomban, mint formai megjelenésben teljes mértékben egybeesnek azzal az elvárással, amelyet velük szemben a Társulat vezetősége támaszt. Szinte nincs is olyan kiállítása, közgyűlése a Társulatnak, amelyen a kijelölt cél ismételgetése ne kerülne napirendre. Ez a cél pedig nem más, mint a nemzeti karakter hangsúlyozása, kidomborítása a képzőművészeti alkotásokban. "Egy nép művészete - olvasható a Társulat 1925. évi közgyűlésének jegyzőkönyvében - valóban magyar csak akkor lesz, ha az a nemzeti érzés szintjén át keletkezett, a nemzeti érzés emlőjén táplálkozott és nőtt naggyá... Milyen bájos kép, a mikor a kalotaszegi asszonyok ráfogó viseletükben alkonyatkor kiülnek a híres kapu elé szorgosan fonni..." Ilyen konzervatív program megtestesítőjeként a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai a megállapodott nyárspolgári ízlés kiszolgálóivá - és ami a jövőre nézve még súlyosabban esik latba - ennek megerősítőjévé váltak. Ahelyett, hogy a korszellemnek megfelelő új értékek pártolójává szegődött volna, a Társulat idővel végérvényesen és visszavonhatatlanul a rossz értelemben vett hagyományok merev ápolója lett. 34
