Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)

5. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai

A GYŐRI KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS KATALÓGUSA 1926. NEMZETI SZALON, „CÉHBELIEK" GYŐRI KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT. A Nemzeti Szalon, a Céhbeliek és a Társulat 1926-os tárlatának katalógusa lis eseménye volt. Ez alkalomra a városba érkezik Horvay János kormányfőtanácsos, a Nemzeti Szalon alelnöke, Déry Béla, a Szalon igazgatója, dr. Marjay Ödön kultuszminiszteri tanácsos és a budapesti képzőművészeti élet több rangos képviselője. A grandiózus kiállításon 111 művész 379 alkotása szerepel. A szervezők külön helyet biztosítanak a kollektíven bemutatkozó Országos Magyar Iparművészeti Társulat tagjainak. Ünnepélyes megnyitóbeszédében dr. Höfer Vilmos két, a magyar képzőművészet egészét érintő, foglalkoztató kérdést feszeget. Egyiknek lényege az, amit a társulati alelnök tömören így fogalmaz meg: "Minden tárlat a szellemi fejlődés útját egyengeti",

3

6 a másik pedig a Társulat hivatalos okirataiban gyakran felbukkanó probléma: a fővárosi és a vidéki művészek "összeműködése", és ehhez szorosan kapcsolódva a képzőművészet decentralizációjának objektív szükségszerűsége. Erre a gondolatra utal vissza beszédében Déry Béla is, amikor megfogalmazza, hogy : "Az állam és a kormány vállain nem pihenhet minden teher s a fővárosnak tú lon-túl igénybe vett közönsége mellett a vidékhez kell fordulni. A Nemzeti Szalon 29