Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
5. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai
jelentőségénél fogva - az alapszabályzathoz csatolt 10 pontból álló kiállítási szabályzat lép 3 0 Az új kiállítási szabályzatnak lényeges eleme az, hogy a Társulat képzőművész tagjainak jogos elvárásaival összhangban, a kiállítások előkészítésében, rendezésében tágabb jogkört nyernek azok, akik e téren már rendelkeznek némi tapasztalattal. A helyi, hazai alkotóművészek érdekvédelmében - az országba külföldről beáramló giccsdömping elleni intézkedésként - a Társulat új kiállítási szabályzata - hacsak a kiállítási bizottság ezt felül nem bírálja - megtiltja az "idegen állampolgár" részvételét a Társulat éves kiállításain. A megújulási szándéknak ugyanebben a szellemében, változás áll be a tárlatokat elbíráló bizottság összetételében is. A bíráló bizottság elnöke marad továbbra az igazgató és a művészeti titkárok - képzőművészeti és iparművészeti -, hivatalból tagjai a főtitkár és a műtáros, ám a választmány ezután csupán 2, a művészek ellenben 3 tagot delegálnak. A kiállítási szabályzatnak új eleme, hogy határozottan kimondja azt, miszerint a kiállítóknak a tárlatok "technikai elrendezésébe semmi beleszólásuk nincs. Ez az igazgató és a műtárosok együttes és kizárólagos joga". 3 1 A kiállításokon eladott tárgyak vételárából ezután a Társulatot, tagjainak művei értékesítéséből már nem 6%, hanem csupán 3%, míg a nem tagok művei után a korábbi 10% illeti meg. Az 1927-ben elfogadott kiállítási szabályzat nagyvonalakban a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat fennállásának végéig érvényben marad. Néhány ponton való módosítására csupán egyetlen ízben, az 1931. május 4-iki ülésen kerül sor. E módosítások értelmében a Társulat tárlatainak rendezésében az igazgató és műtárosok mellett helyet kapnak a művészeti titkárok; a művek értékesítése utáni jutalék - a Társulat javára - 5%-ra emelkedik; a kiállított tárgyakban bekövetkezett károkért a Társulat ezután anyagi felelősséget nem vállal. Új pontként a kiállítási szabályzatba kerül az, hogy a Társulat szervezésében - természetesen megfelelő anyagi ellenszolgáltatás után - "idegen művészeti egyesületek vagy magános művészek is rendezhetnek kiállítást". 3 2 Ugyanezen az ülésen határozat születik a Társulat bizottságainak - így a kiállítási bizottságnak - összetételéről is. A határozat értelmében a kiállítási bizottság a főtitkár elnöklete alatt működik, előadói a művészeti titkárok, tagjai az igazgató, a 3 műtáros, a pénztáros, a 2 sajtótudósító és a választmányból kijelölt 10 tag. "E bizottság ülésére a kiállító művészek is meghívást kapnak. Akiállítási bizottság a társulati kiállítások előkészítése és technikai megrendezése ügyében egy v. több előkészítő ülést, befejezése után pedig záróülést tart. A kiállítás lefolyásáról, erkölcsi és anyagi eredményeiről az intéző bizottságnak, ill. a választmánynak beszámolni tartozik." 3 3 A kiállítási szabályzat bevezetése, majd későbbi módosítása, úgy tűnik, nem elégíti ki a Társulat művésztagjainak elvárásait. 1938. október 28-iki dátummal a Társulat 18 művésztagja memorandummal fordul a vezetőség22
