Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
4. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat tagsága
Tagsági jegy a Társulat rendes tagjai részére dése következtében 1923-ban 200,1924-ben 10.000,1925-ben 20.000,1926-ban 25.000 koronára emelkedik, majd a pengőre való áttérés után 1929-ben 2 pengőről 4 pengőre változik. 2 5 A tagdíj emelésénél a tagságra, illetve a Társulat történetének alakulására nézve sokkal lényegesebb az 1927-es alapszabályzatba beiktatott szankció, melynek értelmében kizárják a Társulatból azokat a tagokat, akik a Társulat érdekei és céljai ellen vétenek, azokat nem tartják szem előtt. 26 A taglétszám alakulása, összetétele. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat taglétszámának alakulása az éves választmányi ülések és főtitkári jelentések jegyzőkönyveiben rögzített adatokból viszonylag jól nyomon követhető. Bár pontos információkkal erre nézve nem rendelkezünk a Társulat létének minden egyes évéből, a fellelhető számadatok mégis lehetőséget kínálnak arra, hogy ezek statisztikai összevetéséből visszakövetkeztethessünk a Társulaton belül zajló bizonyos folyamatokra, általános jelenségekre. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat megalapítását előkészítő szervezőmunkának köszönhetően e nemes, a város kulturális felemelkedését szolgáló mozgalomnak sikerült megnyerni egy kisszámú, de Győr társadalmi, gazdasági, szellemi életében meghatározó szerepet játszó törzsgárdát, amely egyrészt biztosítékot nyújt a Társulat hosszútávú fennmaradásához, másrészt megadja neki a rangot, amely elengedhetetlenül szükséges a nagyratörő célkitűzések véghezviteléhez, megvalósításához. A Társulat elnöki, társelnöki és tiszteletbeli elnöki funkcióit a negyvenes évekig Győr közigazgatásának vezető személyiségei töltik be. Annak ellenére, hogy sokirányú elfoglaltságaik miatt ezek a tisztségviselők közvetlenül alig-alig vesznek részt a Társulat mindennapi tevékenységében, po17
