Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
3. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat alapszabályzata
A jegyző vezeti és megszerkeszti a választmányi, illetve közgyűlések, az intéző- és gazdasági bizottságok jegyzőkönyveit. Az ügyész a Társulat jogi gondjainak-bajainak intézője, a Társulat meghatalmazott képviselője peres eljárások, hatósági érdekképviselet esetén. A pénztáros kezeli a Társulat anyagi eszközeit, vezeti a pénztárkönyvet, nyilvántartja a tagsági jegyeket, tagdíj és alapítványi befizetéseket, összeállítja az elmúlt év számadását és az elkövetkező időszak költségvetését, leltárt vezet a Társulat ingó vagyonáról. Az ellenőr felügyeli a pénztárat és a pénzkezelés szabályosságát, számfejti és ellenjegyzi a Társulat nyugtáit, számláit. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat hatékony munkáját a Társulat tagjaiból választott szakbizottságok segítik. Az intéző, bíráló, kiállítási, tanügyi és gazdasági bizottságok a Társaság szerteágazó tevékenységének egy-egy szektorát ölelik fel. Ezeket az éves rendes közgyűlést követő első ülésen a választmány alakítja meg. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat alapszabályzatának VI. Fejezete - záró határozat - kimondja, hogy a Társulat vagyona egy és oszthatatlan, arra sem a tagok, sem azok örökösei nem tarthatnak igényt. Amennyiben a Társulat bármilyen oknál fogva feloszlana, ennek egész vagyonáról, a belügyminiszter jóváhagyásával a feloszlatást kimondó közgyűlésnek kell döntenie. Az alapszabályzat módosításai. Az 1919-es alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabálytervezetet, a megválasztott tisztikar annak rendje és módja szerint felterjeszti elfogadásra a Belügyminisztériumba, illetve a "forradalmi" rendtartás szabályai szerint a Katonai parancsnoksághoz. A zűrzavaros időszakban azonban az alapszabályzatnak nyoma vész és így a Társulat 1927-ig tulajdonképpen mindenfajta törvényes jóváhagyás nélkül működik. A hivatalos tevékenységhez elengedhetetlenül fontos okirat mielőbbi beszerzésére, a fennálló hiányosság kiküszöbölésére, továbbá az elmúlt évek gyakorlatából leszűrt tapasztalatok, az időközben megjelent új rendelkezések érvényesítésére az alapszabályzatban is, a Társulat 1925. évi rendes közgyűlése meghozta az alapszabályzatról és hivatalossá tételéről szóló döntést. 1 8 A közgyűlés 3 tagból álló alapszabály-módosító bizottságot hozott létre, amely - többszöri változtatások után - az 1927. június 18-diki rendkívüli közgyűlés elé terjeszti elfogadásra a Társulat immár új alapszabályzatát. 1} Még ugyanennek az évnek júliusában megérkezik a belügyminiszter, a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat alapszabályzatát jóváhagyó 273.641 /1927. VIII. számú rendelete is. 2 0 Az 1927-es szabályzat az 1919-ik évihez viszonyítva, ha nem is tartalmaz alapvető módosításokat, megvan az az erdeme, hogy beleépülnek azok a változások, amelyek ugyan már előzőleg is napi gyakorlattá váltak a Társulat 14
