Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)

2. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat megalakulása

megalakulás előkészítésének munkájából többen kivették részüket: Békéssy Leó, Fata /később Fátay/ Ferenc, Herritz Oszkár rajztanár, Pandúr József festőművész, Schima Bandi iparművész és nem utolsósorban Stadler Dezső építészmérnök, ki lelkes mozgatója volt az ügynek..."

4 Az okok, amelyek sürgős cselekvésre ösztönzik azokat, akik felkarolják e cél keresztülvitelét, széles skálán mozognak: az egyéni segítségnyújtás szükségességétől elkezdve, egészen a tartalmilag új ízlésnevelés feltételeinek megteremtéséig. Az első világháború súlyos pusztítást visz végbe a művészek körében. Sokan közülük a lövészárkokban, frontokon pusztulnak el, mások rokkanttá, tehetetlen nyomorékokká válnak, vagy az események kényszerűségének hatása alatt szétszóródnak a szélrózsa minden irányába. A háborút követően így kerül Győrbe is "néhány művész, kik bizonytalan helyzetükben - napi gondoktól űzve -, ... tehetségükhöz nem méltó munkával... kénytelenek kenyerüket megkeresni."

5 E művészeknek lett feladata az, hogy a világháború hagyta űrben elindítsák azt a folyamatot, "mely hivatva van a nép szeretetét és lelkesedését a művészetek iránt felkelteni" 6 Mozgalmuk bázisának kiszélesítésére, támogatóik számának növelésére az egyelőre csupán néhány tettrekész emberből álló előkészítő bizottsá g 1919 tavaszán felhívással fordul a város és megye "közönségéhez", melyben híveket igyekszik "szerezni az eszmének".

7 Ezzel egyidőben sikerül megnyerniük ügyüknek az Országos Képzőművészeti Társulat, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, valamint a Szépművészeti kormánybiztos erkölcsi és szakmai támogatását. A Képző- és Iparművészeti Társulat elérhető közelségbe kerülő megalakításának tervét azonban egycsapásra szertefoszlatja a proletár diktatúra bevezetése, és az ennek nyomán fellángoló, az ország dunántúli részét is érintő harci események, cselekmények. Pillanatnyi megtorpanás után, 1919 nyarán "oláh szuronyok között"

8 az előkészítő bizottság felújítja tevékenységét, amelyhez a nagyobb nyilvánosság révén jelentős segítséget kap az ügy mellett mindvégig kiálló helyi sajtóorgánum, a Győri Hírlap szerkesztőségétől. "Összejövetel összejövetelt követ". 1919. szeptember 10-én az előkészítő bizottság ülést tart, melyen a résztvevők megvitatják a további teendőket és határoznak arról, hogy szeptember 14-re újabb találkozót hívnak egybe. E napon, délután fél hatkor Stadler Dezső műépítész Árpád u. 14. szám alatti irodájában, az előkészítő bizottság kitűzi a Győri Képző- és Iparművész Társulat alakuló közgyűlésének dátumát és dönt arról, hogy a közgyűlés sikeres megrendezésére intéző bizottságot állít fel. Az intéző bizottság szeptember 16-án alakul meg és tagjai azok a művészek, győri értelmiségiek, akik oroszlánrészt vállaltak a korábbi szervező munkában is: Herritz Oszkár, dr. Németh Ambrus, Valker Ágnes, dr. Pitroff Pál, Békéssy Leó, Albert Endre szobrászművész, Pandúr József festő, Hajdú Imre szobrász, Fischer Kálmán, dr. Korn Jánosné, Mihálkovics Ti vadamé, dr. Harrnig Tódorné, Csukássy Károlyné, Schmidl H. Jánosné. A 9